1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
90
I I l \ Az áruforgalom szektorális alakulását nagymértékben befolyásolta a nem tanácsi vállalatok, elsősorban a szövetkezetek és a tárca vállalatok tervidőszak alatti dinamikus fejlesztése és aktiv értékesítési politikája, valamint az a tényező, hogy olyan árucikkek forgalma (személygépkocsi, bútor) növekedett jelentősen, amelyek nem. vagy csak kis mértékben tartoznak a tanácsi vállalatok profiljába. A fővárosi kiskereskedelmi hálózat alapterülete 123 m’-rel. I2%*kal bővült. Ezen belül a tanácsi vállalatok hálózata 37.5 ezer nv-rcl növekedett, amely 5.7%-ával jóval alatta marad a fővárosi fejlődés szintjének. Szakmánként a fejlődés eltérő. Az iparcikk hálózat fejlődése a legnagyobb mértékű. 20.8%, az élelmiszer hálózat bővülése e mögött marad, csak 11.3%. A vállalati üzletmegszüntetések itt éreztetik legjobban hatásukat. A vendéglátóipar hálózatfejlesztése a legalacsonyabb, 4.9%. A tervidőszakban sikerült elérni, hogy lényegében lakásarányosan épülnek a lakáskapcsolódó kereskedelmi létesítmények. (Ezek adják az összes alapterület növekedés 31%-át.) A napicikkek hálózata az ellátatlan területek üzletei az összes fejlesztés 9%-át jelentette, amely jelentős eredmény. A nagyalap- területü létesítmények hálózaton belüli súlya is megnőtt, az összes fejlesztés mintegy 16%-a. A legjelentősebb létesítmények a Domus Lakberendezési Áruház, a Pesti úti. Csepeli I. és II. gyárkapui ÁBC áruházak, a Batthyány téri Élelmiszer Áruház, a Budai Lottó Áruház, a tervidőszakban épült 1976 elején forgalomba állított óbudai üzletközpont és a Skála Áruház. Az üzlethálózat kerületek közti elosztását befolyásolja a beépítettség jellege, lakóhely- munkahely miatti áramlás, a tömegközlekedési lehetőség, továbbá a forgalom lebonyolítási képesség. (így pl.: a nyitvatartási idő hossza, a kiszolgálás rendszere, az alkalmazottak száma stb. is.) Az élelmiszerhálózat eloszlása - a gyalogos távolságon belüli megközelíthetőség igényéből következően - jobban követi a települési viszonyokat. Az ellátottság az ezer lakosra jutó alapterület alapján a fővárosi átlagnál lényegesen jobb az L, V., VI., IX.. X. kerületben. Közös jellemzőjük, hogy magasabb ellátottsági szintjüket nem a hálózatfejlesztés mértéke (kivétel az I. kerület Batthyány tér), hanem a népesség erőteljes csökkenése alakította ki. Gyengén ellátottnak minősül a XII.. XV.. XVIII. kerület, ahol a lakosság dinamikus növekedésével az üzlethálózat fejlesztése nem tudott lépést tartani. 1 A kiskereskedelmi hálózatfejlesztés mellett eredményesen fejlődött a csarnok és piaci kereskedelem hálózata. Új piac. illetve vásárcsarnok létesült Újpesten, a XVII. kerületben cs Újpalotán. Számottevő előrehaladás történt a gyermekélelmezés területén is. A tervidőszak alatt 33 ezer adag/nap kapacitásbővülés valósult meg. Ezzel az általános iskolások közül az étkeztetésben részesülök aránya 31%-ról 48%,-ra emelkedett. > Egészében véve a főváros kiskereskedelmi hálózati egységek száma a kiskereskedelmi boltok tekintetében 143-mal 6677-re csökkent, a kereskedelmi és üzemi vendéglátóhelyeké pedig 222-vel 3262-re növekedett. A vendéglátó hálózat kerületi megoszlása egyenletesebb, bár e téren is érvényes a belső kerületek előnyös helyzete. Különösen az üdülőkörzetek és kirándulóhelyek vendéglátását lenne célszerű a helyi sajátosságoknak megfelelően fejleszteni. A nagymértékű fejlesztések ellenére a fővárosi üzletek túlterheltsége és zsúfoltsága az országos átlagnál lényegesen nagyobb. Ez az ellátás színvonalára, a kiszolgálás kulturáltságára kedvezőtlenül hat (23-28. I ' vr táblázatok). Imii Ifi mm ' m - - —. -
