1975. december 3. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

19

}

i A jelentős eredmények mellett maradtok még problémák. Az ivóvízellátás még nem

elég biztonságos, a szennyviztisztitás, a budapesti fürdők rekonstrukciója terén ismertek a feszültségek, amelyek részleges feloldása a következő tervidőszakok feladata.

Előre láthatólag még akkor sem kerül sor a zöldterületek fenntartása, a temetők korszerűsítése terén megfelelő arányos fejlesztésekre.

Az V. ötéves terv számítási anyaga szerint a vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére - átvett pénzeszközökkel együtt - 7,2 milliárd Ft áll rendelkezésre, ami mintegy kétszerese a IV. ötéves tervidőszakban várható felhasználásnak.

A legfontosabb feladat továbbra ciz épülő célcsoportos, valamint magánerőből telepszerűen megvalósuló lakások alapközmüvekkel való ellátása, amelyre a tanácsi fejlesztési alapból 3,6-4,0 milliárd Ft-ot fordítunk. Ez biztosítja a VI. ötéves tervidőszakra való átmenetet: összesen mintegy 21-23 ezer célcsoportos és telepszerűen épülő magánerős lakás alapközmüvesités feltételeit is.

Az ivóvízellátás biztonsága jelentősen növekszik, mert felépül a gellérthegyi 80 ezer m3-es víztározó, a Tahi vizmü és a Csepel-szigeti uj víznyerő terület bekapcsolásával pedig napi 290-310 ezer m3 uj víztermelő kapacitás létesül. A régóta használt viznye- rő területek eliszaposodása miatt viszont mintegy 80-100 ezer m3 víztermelő kapacitás megszűnik. A víztermelés növelése lehetővé teszi az épülő lakások bekapcsolását és a vízellátás javítását, elsősorban Buda déli részén, de a város más területein is.

i Az ivóvízellátásba bekapcsolt lakások aránya eléri a 89-90 %-ot, a telekhatáron belül

közműves ivóvízzel ellátott lakósságé pedig a 97 %-ot. A tervidőszak alatt 340-360 km uj ivóvízhálózat és 220-240 km uj közcsatorna építhető.

1980-ban Budapest lakosságának 76 %-a él majd csatornázott területen.

t A főváros levegőtisztaságát kedvezően érinti, hogy 35-40 ezerrel emelkedik a gázfűtéssel ellátott, és 60-70 ezerrel a távfűtött lakások száma.

Környezetvédelmi szempontból igen nagy és egyre növekvő gondot okoz, hogy a fővárosban naponta kb. 1,0-1,2 millió m3 szennyvíz keletkezik, amelynek csak jelentéktelen hányadát tisztítjuk biológiailag. A Duna fokozottabb védelme a főváros ivóvízellátása, a környezetvédelmi szempontok és a nemzetközi előírások miatt is egyaránt indokolt. Ezért az V. ötéves tervidőszakban be kell fejezni a jelen tervidőszakról áthúzódó délpesti biológiai szennyvíztisztító telep bővítését és el kell kezdeni az észak-pesti biolóyfí 17

I

I