1974. május 3. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
18
Ezek közül 4 ügyben a ?<5vó*y>«ü. ®onác-i^VB i|>ari főoejrtálya i.d.nt fej-ügyei.**!. t^tt indítványt. /Jelenleg is több ú.1jcaái;-ügy von előkészítés alatt./ A gazdasági bírság i- ránti ügyek közül példaként megemlítem a Budai Cipőipari Szövetkezet ellen indult eljárást. A szövetkezet férfi cipők gyártására alkalmatlan marhn-szél-bőrből, szabálytalan árkalkulációt is alkalmazva, 15 000 pár lábbelit készített, s 168 147 Ft tisztességtelen haszonra tett szert. A Fővárosi Biróság a szövetkezetre jogerősen 250 000 Ft gazdasági bírságot szabott ki. A V.B. ipari főosztályának ezirényu figyelemre méltó tevékenysége még eredményesebb lenne, ha a kifogásolható vállalati tevékenységet a jövőben gyorsabban feltárná, és az elkövetéstől a gazdasági birság kiszabásáig nem telne el olyan hosszú idő, mint az eddig kezdeményezett ügyekben. * III. A polrárl Ítélkezés számára a NET-határozat jelentős segítséget nyújtott abban, hogy tudatosította, megerősítette: minden esetben meg kell találni a döntésnél a társadalmi érdek és a jogos egyéni érdek összhangját. Különösen fontos ez a kisajátítási kártalanítási perekben. Az ilyen pereket tárgyaló bírósági tanácsoknál helyes törekvés tapasztalható a spekuláció megelőzésére és a társadalmi tulajdon károsításának megakadályozására. A birák a perekben mindig felfigyelnek arra, ho a kisajátítás ugyanazon személynél több ingatlant érint. Ilyenkor mindig szükségessé válik annak vizsgálata, hogy a több ingatlan tulajdoninak megszerzése nem spekulációs célzattal történt-e; a kártalanítás összegének meghatározásánál ezt a körülményt a biróság nyomatékosan értékeli. Nem kétséges ugyanis, hogy az ilyen telektulajdonos kártalanítása nem lehet egyenlő a tisztességes munkával í ^ J | _____________________________ \ - 15 -
