1974. május 3. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
17
vonatkozóan, jelentkezett, 4o «. ,oi>uík..Juyyohh—xáaze cöbb- nyire kijavítható volt. Egyes létesítményeknél azonban részleges, sót teljes alkalmatlanság is előfordult /pl. az un. ÉTI-iatállópadlók- nél/. A hibás teljesítés oka többnyire a szakszerűtlen kivitelezés, de elég gyakori a felhasznált anyag meg nem felelő minősége, továbbá a tervező közrehatása is, hibás tervezéssel. Következményeit illetően legjelentősebb, mert széles körben nagy kárt okoz, a kellően ki nem kísérletezett hibás megoldások típustervbe foglalása vagy az egész országra kiterjedő alkalmazásuk más módon való szorgalmazása. Az említett istállópadlóknál is az alkalmazás előtti alapos, ellenőrző "kikísérletezés" maradt el. A hibás teljesítésből eredő ügyekben a hibák kb. 80 #-os arányban kivitelezési, 10 %-ban tervezési és ugyancsak 10 96-ban gyártási okokra /anyaghiba stb./ vezethetők vissza. A hibás teljesítés gyakran akadályozta az építményekéi nek határidőn belül való használatbavételét. A Fővárosi Építőipari Beruházási Vállalat által lebonyolított lakó- házépitkezéseknél általános gyakorlat a lakóházaknak átadás-átvétel utáni hiánypótlásra való "visszsaiésa11, a kivitelezőkkel történt megállapodás szerint harminc napos határidővel, ami azonban gyakran elhúzódik. Emellett a hibás teljesítés a használatbavételt más területeken is huzamos időn át gátolja. A hibás teljesítés miatt hosa- szabb Időn át használatba nem vehető létesítmények értéke az 1973. évi perek adatai alapján mintegy 80 millió forintra tehető. > . • A jogosulatlan haszon szerzésére irányuló egyes vállalati törekvések visszaszorítása érdekében a jogalkalmazás jogpolitikai irányelvei nagy fontosságot tulajdonítanak a gazdasági bírság kiszabásának. 1973-ban - a korábbi évekhez képest - a gazdasági birség kiszabására irányuló ügyek száma emelkedett. A gazdasági kollégium előtt 1973-ban és 1974-ben ösz- szesen 12 gazdasági birség iránti eljárást kezdeményeztek. Ál \ - 14 -
