1972. június 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

159

r ' ' ’ ~ _____ i f A z uj, korszerűbb, nagyobb alapterületű egységek belépése révén a há­lózat kapacitása ennél jobban növekedett ugyan - az összes alapterület mintegy 300 ezer m^-rel, 34,2 %-kal nagyobb, - az egészében kedvező áru­ellátáshoz képest azonban a fejlődés nem kielégitő, a boltok, vendéglátó­helyek zsúfoltak. A szocialista szektor által Budapesten végzett ipari, javító és sze- ✓ mélyi szolgáltatások képviselik az országos tevékenység értékének mint­egy 90 %-át és ezzel lényegesen kedvezőbb a helyzet, mint vidéken. i I. 1. A fővárosi kereskedelem forgalmának alakulása és főbb tendenciái a II. és a III. ötéves tervben A/ Szembetűnő mindenek előtt az áruforgalom növekedési ütemének gyor­sulása a III. ötéves tervben a II. ötéves tervhez képest. A forgalom növekedési indexei: 1960-65.________1965-70.__________1960-70 B olti élelmiszerek 1350,5 140,- 183,­Vendéglátás 125*- 132,- 165,­rtuházat 107,- 143,- 153,­Vegyesiparcikk 131,5 173,- 227,- — ----------------------­Ö sszesen: 124,5 147,5 184-,­A növekedési ütem gyorsulása egyben a fcrgalombahozott cikkek mennyi­ségének és választékának nagyarányú emelkedését is jelentette. Amig 1960- bon a fővárosi kiskereskedelmi forgalom értéke 22,2 milliárd Ft volt, * 1965-ben 27,7 milliárd, 1970-ben 41.- milliárd, 1971-ben pedig már 44,2 milliárd Ft. /l.sz. melléklet/ B/ A lakosság ellátása kiegyensúlyozottá vált. Élelmiszerféleségek­ből - néhány cikktől eltekintve - szinte zavartalan. Gyors és színvona­las fejlődést mutat az iparcikkek mennyisége és választéka. A kiskereske­delmi igények kielégítése meglehetős magas fokot ért el. C/ A kereslet növekedése és az igények differenciáltabb jelentkezé­se következtében változáson ment és megy át a forgalom szerkezete, az áru­forgalom összetétele.- 4 ­-------------------------WL--------------------------------—-——---------------------------------------------------—“ ' “ “ ' *

Next

/
Oldalképek
Tartalom