1972. március 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

97

‘ elsősorban az egészségügyi szerveknél és az ingatlankezelő vállalatoknál vizsgáltuk. Mind a két szektorban nagyon szél­sőséges képet kaptunk. Egyes vállalatok és intézmények pon­tosan teljesitik kötelezettségeiket, mig mások olyan mérték­ben elhanyagolják, hogy e szektorokban egészében a szélső­ségek miatt kedvezőtlenebb volt a helyzet, mint a miniszté­riumi vállalatoknál és intézményeknél. A munkavédelem terén a legjellegzetesebb hibák a következők: Az üzemi baleseteket igen gyakran otthoni bale­seteknek tüntetik fel, vagy eltitkolják őket, a valóban meg­történt üzemi balesetek száma a statisztikai adatokban fel­tüntetettnél igy jóval magasabb. Mindkét szektorban több biztonsági megbízott ellen fegyelmi eljárást kellett kezde­ményezni, üzemi balesetek szándékos eltitkolása miatt. Gyak­ran indokolatlanul a sérült dolgozót teszik felelőssé az üzemi balesetért akkor is, amikor a dolgozó tevékenységén, esetleg mulasztásán kivül a balesetnek más jellegzetes oka is volt, sőt akkor is, ha a baleset egyáltalán nem a dolgo­zó mulasztása miatt következett be. Az ilyen szemlélet gá­tolja a balesetek valódi okának feltárását és ezáltal ter­mészetesen a megelőzését is. v 4 A balesetek nyilvántartásba vétele nem pontos, és a nyilvántartásba vett balesetek kivizsgálása is sok­szor késedelmesen, vagy nem megfelelően történt. Vizsgá­lataink során olyan benyomásunk alakult ki, hogy egy ko­rábban szélesebb körben elterjedt statisztikai szemlélet eredményeképpen az üzemi balesetek számát a valóságosnál alacsonyabora szorították és a mostani időszakban a munka 1^ ________

Next

/
Oldalképek
Tartalom