1972. március 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

95

► éa tevékenységük utólagos, segítő jellegű ellenőrzésére. Ebben a törekvésben arra is rá kell mutatni, hogy több vállalatnál hiányos volt a munkajogi iratok kezelése és nem egyszer problémát okozott annak megáilapitása is, hogy az átruházott fegyelmi jogkört gyakorlók ténylegesen hány határo­zatot hoztak. A fegyelmi jogkör gyakorlása során tipus hibának mondható a tényállás hiányos megállapítása, bizonytalan megálla­pításoknak a határozatba való felvétele, az eljárás alá vont szeméiTmeghallgatásának elmulasztása és a megrovás, valamint szigorú megrovás fegyelmi büntetéseknek, más súlyosabb fegyelmi büntetésekkel való együttes alkalmazása. A kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatoknál gya­kori volt a vásárlókat és a fogyasztókat károsító cselekmény- ben megnyilvánuló vétségek liberális elbírálása, sőt az is több- v szőr előfordult, hogy bűncselekményt megvalósító magitartásokát a feljelentés mellőzésével, fegyelmi utón, méghozzá igen liberá­lisan bíráltak el. A kártérítésre kötelezés jogával a vizsgált tanácsi vállalatok és intézmények vezetői ugyancsak bá^trabban éltek, mint az általunk korábban megvizsgált minisztériumi ipari vál­lalatok vezetői. A vizsgált vállalatok 2o ezer dolgozójából egy év alatt l.o42-öt köteleztek kártérítésre. Negatívumként kell viszont megállapítani, hogy a kártérítési határozatok na­gyobb fele hiányos volt, mert sem a dolgozók átlagkeresete nem tűnt ki belőle, sem a kártérítés mértékét meghatározó jogsza- i • bályra nem utaltak. Nagyon gyakori volt az is, hogy a kár tény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom