1972. február 8. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
272
\ azervezetet kapjon, s ezáltal a többi külföldi nagyvárosok mintájá- ra önállóan rendezkedjék be. Budapest ipari várossá, világvárossá fejlődésének korszaka a XIX. század közepétől együtt haladt az egész Európára jellemző urbanizációs folyamattal. A nyugati tőkés országokban egyenletesebb városhálózatot hozott létre az urbanizációs folyamat,Magyarországon szinte teljesen Budapestre korlátozódott. Eaáltal Budapest az egész ország fejlődésére kiható gazdasági,társadalmi, politikai folyamatoknak és jelenségeknek nem egyszerűen szinterévé, hanem egyedül lehetséges központjává vált. Szükségszerűen jelentkeztek a nagyvárosiasodás kisérő jelenségei* lakásínség, a városon belül és az elővárosokhoz vezető közlekedés és közműhálózat, valamint ezen feladatokat egységbe foglaló várospolitika és hivatalszervezet kiépítése. A századfordulón a Monarchia kormányzatával élesen szembenálló városi vezetés eredményei* a megfelelő városfejlesztési,- rendezési koncepoió kidolgozása és megvalósítása) a közműhálózat, közlekedés, élelmiszerellátás községesitésével a városgazdaság kapitalista alapokra helyezése; a munkásság helyzetének javitása, szóoiálpolitlkai hálózat kiépítése, lakásépítés, haladó közművelődési politika érvényesítése, a kulturális és művészeti élet támogatása. . V A nagyvonalú városrendezési, városépitési munka legfontosabb eredménye a termelő és lakófunkoió területi elkülönülése volt. A gyorsan iparosodó elővárosok a főváros szerves részévé, annak külső ipari övezetévé váltak, s már ekkor felmerült Nagy-Budapest létrehozásának gondolata és első terve. A monopólkapitalista fejlődés és az I.vi- lágháborá végsőkig élezték a társadalmi ellentéteket, és mivel a városi vezetés ekkor kormánytámogató politikát folytatott, az 1918. évi polgári demokratikus forradalom elsöpörte azt. A Károlyi-kormány felfüggesztette a főváros közgyűlésének munkáját, s a tanácsot a Nemzeti Tanács képviselőivel egészítette ki, majd a város uj közigazgatási szervezetét az 1919. VII.sz. néptörvényben rögzítette. A titkos szavazáson megválasztott kerületi tanácsok saját tagjaik közül delegáltak a város vezető testületébe, a Budapesti Forradalmi Munkás és Katonatanácsba, amelyet - tagjainak száma után - a közi 7 íz. l m w- ’ — — ■■ — - — - - —-2-
