1972. február 8. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

273

I

>

nyelv " 500-as tanács"-nak nevezett el. Az első magyar proletárdiktatúra kormányának volt arra is ereje, hogy a szocialista alkotmány mellett számos közigazgatási reform tervezetét is kimunkálja.

A negyedszázados ellenforradalmi rendszer megtörte a főváros egyenletes fejlődésének útjáit Az ország - és benne a főváros - életének fő meghatározói a trianoni békeszerződést követő soviniszta külpolitika és a Tanáosköztársaság emlékétől is rettegő belpolitika volt. A fővárosnak az országhoz viszonyított jelentősége megmaradt, sőt növekedett. A város önkormányzata és gazdálkodása érdekében - valamint azért, hogy ujabb társadalmi - politikai robbanásoknak elejét vegyék-, a kormánytól némileg eltérő, viszonylag liberális várospolitika folytatása vált s-;ük3éges3é.

MA bűnös Budapest" - amelyben a munkásmozgalom mindvégig tényező maradt, ahol a haladó kultúra és publicisztika teret kapott, és amelyben még a városi vezetés is törekedett az európai színvonal megtartására - a horthysta kormányzat állandó nyomása alatt állt. Kezdetben kormánybiztos kinevezésével, majd az u.n. "keresztény kurzus"-beli Wolf-párt uralmának fenntartása volt a cél elérésének eszköze. Az ellenforradalmi kormányzó* a megyei igazgatás mintájára a fővárosi törvényhatóság autónómiájáuak csorbítására törekedett. Az 1930. évi u.n. fővárosi törvény, majd az 1934. évi tőrrénymódositás fokozta és intézményesítette a főváros személyi és gazdasági függőségét, a háboríts rendszabályok pedig elősegítették a kormány szándékának realizálását.

A felszabadulás nyomán azonban minden szempontból uj város született. 1945*január 21-én az ellenállási mozgalomban részt vett pártékg«kgala- kitották a Budapesti Nemzeti Bizottságét, amely a főváros területén a tör/ényhatósági jogkör mellett a még Debrecenben működő Ideiglenes Nemzeti Kormány jogkörét is gyakorolta. Az uj városvezetés a Nemzeti Bizottság irányításival megindította a közigazgatást a felszabadult /peuti/ terüle-ekén. A Magyar Függetlenségi Front pártjainak képviselőiből alakult törvényhatóság 1945. május 16-tól vette át a főváros tes testületi vezetését, és néhány hónap múlva törvényhatósági választásokat tartott.

A szocialista tanáosrendszer bevezetésének időpontja egybeesett az első ötéves terv nagybudapesti beruliázásainak, a gyökeres társadalmi átalakulásnak és az Európa szerte végbemenő ujabb urbanizációs robba-3-