1969. december 16. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
124
E végrehajtási tevékenység döntő jelentőségű, mert a mindennapi élet egyes konkrét eseteiben az állampolgárok igazságérzetével kell találkoznia még kedvezőtlen döntés esetén is, de mindenképpen a szocialista fejlődést kell elősegítenie. Amennyiben e két követelmény bármelyike nem valósul meg, a jogszabály nem tölti be rendeltetését. Az életszerű, kellő időben reális életviszonyokat szabályozó jogalkotás sem tudja célját betölteni, ha a jogszabályt a végrehajtó apparátus nem tudja kellően áttekinteni, helyesen értelmezni és a gyakorlatban megfelelően alkalmazni. Az egyedi esetekben hozott döntések megalapozatlansága, a tényállás nem kellő tisztázása és az erre felépülő helytelen jogi következtet* s a közvélemény rosszalását vonja maga után. Annak ellenére, hogy számos kérdés rendezése előzetes államjogi szabályozást igényel, időszerűnek tartjuk annak vizsgálatát, hogy egyrészt a magasábbrendü jogszabályalkotás miként felelhetne meg jobban a főváros érdekeinek, másrészt, hogy milyen gyakorlat alakult ki a jogszabályok alkalmazása területén. I. A jogszabályalkotás tapasztalatai. A jogszabályalkotás tapasztalt t. t 1, a felsőbbszintü jogszabályalkotás * 2. a tanácsi rendeletalkotás és 3. a tanácsi normativ utasítás-alkotás oldaláról közelitjük meg. 1./ A felsőbbszintü jogszabályok előkészítésében a főváros, illetve fővárosi szervek bevonása a tervezeteket előkészítő minisztériu- ! moktól és egyéb szervektől függően változó. Jó példaként hozható ' fel az az együttműködés, amely az M.T. Tanácsszervek Osztálya és az Igazgatási Főosztály között alakult ki. Ez utóbbi szerv hathatósan működött közre a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. tv. szerkesztésében. ^- 2 -
