1967. október 24. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
143
Megáilapítható, hogy a döntőbizottságok további irányításra ós szakmai segítségre szorulnak. Az uj gazdasági rendszer bevezetésével a vállalatok a munkajogi döntés területén nagyobb cselekvési szabadságot és önállóságot kapnak. Ezért arra kell felhívni a figyelmet, hogy a vállalatok lehetőségeik..cl fokozatosan, méltányosan és emberné gél óljenek. Csak ilyen el* járás mellett fogják igazan biztosítani as uj munkajogi szabályok, az uj gazdaságirányítási rendszer gazdasági és politikai célkitűzéseinek megvalósulását. A vállalati és vállalatirányítói jogok mell. tt a kötelezettségek teljesítését sem szabad mellőzni. Van arra példa, hogy egyes vezo* tok - mellébeszélésekkel ós kifogásokkal - igyekeznek a törvény végrehajtását megkerülni. így pl. már legalább 3 éve jelent meg jogszabály arról, hogy as üzemi balesetet szenvedett dolgozóknak - a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - kártérítést kell fizetni. Egyes vállalatok becsületesen végrehajtják ezt as igazán humánus tartalmú jogszabályt, mig mások egyszerűen nem akarják est végrehajtani és rossz szemléletükből "elvecsinálnak: kijelentik, hogy a kifizetett kártérítés csökl.cnti a nyereséget, azaz vógsósoron, mondják: a.-ért nem fizetlek kártérítést, mert as egészséges dolgozói; nyereségét féltik. Asu-án ha a valóságot megnézzük, kiderül, hogy a jogosan kifizetett kártérítés, egy-egy. e téren jól dolgozó vállalatnál is csak néhány tízezer forintba kerül, ami a nyereséghez képest százalékban alig fejezhető ki. Ezzel szemben a siránkozó vállalatok is rossz munkájukból fakadó kötbér és birság vagy hasonló cinen a kártérítésre kifizetendő összegek sok- szorosát fizetik ki, zokszó nélkül. Tapasztalataink alapján azt mondhatom, hogy egyes vezetőkéi még ma is "baj van a szemlélettel". Ez pedig , olyan hiba, amelyen nagyon sürgősen változtatni kell, mert a szemléleti f , torzulás az uj gazdasági mechanizmusban nagyobb károkat is okozhat. Sok vállalatnál vizsgáltuk ezt a kérdést és azt láttuk,hogy általában a baleseti sérülte . 5-10 százaléka kap kártérítést - ritka az a vállalat, amely a sérültek felét részesíti kártérítésben. Pedig az ügyeket vizsgálva megállapítható, hogy törvényeink szerint a baleseti sérültek tulnjpaó többsége jogosult vállalatától teljes vagy részleges kártalanításra. A munkuiügyi viták elintézése döntően a munkaügyi döntőbizottságok kezében van és munkájuk jelentősége az uj mechanizmusban még növekszik. Mert számszerűen nozve: a főügyészséghez egy évben ezornó'l kevesebb munkaügyi panasz érkezik, a Fővárosi Területi Munkaügyi Döntő_____ AM__________| I " . ' ' ' ' “
