1966. október 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
290
Ú3 i© javítsák ki. Közölték, ho© uiíír le van 3tencilezve. Oda van adva. &3 akikor ohhoz ragaszkodtunk, hogy legalább a véleményt. Alá van Írva. Látom, ho© itt az anyagban, a 12. oldalon, felhívjuk a fi©Telmet arra, ho© előfordul, ho© nem ért egyet az Á3 velő, de ez az e©et nem értés az Á3 jo©'ZŐkönyvé- bcn van és nincs benne a VB elé menő anyagbon. b© gondolom, ho©’ itt o© elvi kérdésről van szó: mi a szerepe az Áű-nak? És mennyire^ vesszük komolyan? Az ÁB rendkívül ne©’ segítséget tud nyújtani az ü©ek intézése érdekében. De okkor meg kell adni neki ezt a lehetőséget és gondolom, h© meg is adjuk, mert ellenkező szándék nincs. És azok fejében világosságot kell teremteni, akik ezt esetleg még nem tudnák, ho© ennok a bizottságnak ilyen joga és kötelessége van. Joga és kötoleoságe, mert csak akkor tudja ezt a munkát elvégezni. Még e© példát mondok el a t. Tanácsnak, ho© ezt alátámasszam é3 ezzel be is fejezem hozzászólásomat. A főváros egészségű©! ellátása rendkívül fontos kérdés. Alakult o© ún. Fővárosi Egészségű©! Tanács. Magam is tagja vcg.ok. Ez véleményező szervo az osztálynak. Azt javasoltam, hogy ne alakuljon ilyen. Van már e©- egészségű©! ÁB. Ha ebben nincsenek megfelelő szakemberek, mindig lehet meghívottakat hivni. Hagyjuk meg a funkcióját önnek az ÁB-nak. Miért kell olyan szaktestület, amelyben csak e©-két bizottsági tag van? Mégis hiába hoztuk ezt ide, megalakult és á© gondolom, hogy az egészségű©! ÁB-n belül a bizottságnak sokkal na© óbb súlya, felelősségtudata lett volna. Befejezésül: biztos vagyok benne, ho© a Tanács vezetését O 0\ L ,r n-109-