1966. október 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
270
[ i mégis tevékenységük során nem annyira a Tanácsnak mint államhatalmi testületnek tagjaiként, mint az államhatalmi testület alapsejtjeiként, hanem néha mint a szakigazgatási szervek, az érintett szakigazgatási szervek aktivahálrzataként esetleg segítő, nem mindig jó értelemben vett tix segítőtársaikként jelentek meg a közélet porondján. Azért szeretném ezt aláhúzni itt a vitaindítóban is , mert nem szeretnők, ha eb- bői valami félreértés keletkeznék, nem szeretnők, ha az állandó bizottsági tagok többsége arra gondolna, hogy mi azt a munkát, azt a munkatömeget, amely az állandó bizottsági tevékenység mögött van, valamelyest is lebecsülnénk. Engedjék meg, hogy túl azokon az érveken, amelyeket ennek a kérdésnek az igazolására felsorakoztattunk jelentésünkben, egyetlen egy érvet még kiegészítésül megemlítsek éppen a mai tanácsülés iuyi tapasztalatai alapján. Az első napirendi | pont vitájában 18 elvtárs szólalt fel. A főváros káxtx harmadik ötéves tervét vitattuk. A 18 felszólaló elvtárs közül, ha nem tévedek, csupán kettő szólalt fel valamely állandó bizottság véleményét tolmácsolva, az elvtársak inkább a kerületi csoportok véleményét közölték. Én természetesen nem azt hiányolom, nem azt hibáztatom, hogy 8z elvtársak mint kerületi képviselők léptek fel, de azt hiányolom, hogy egy ilyen 8lap\ vetően fontos napirend tárgyalásánál sz állandó bizottságok mint test ület, mint az államhatalmi testület alapegységei nem nagyon hallatták szavukat. Egy másik ilyen probléma, ahol úgy’ érzem, hogy még sokat n M <1 \o W ' ^ - 92 -
