1966. október 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
271
lehetne vitatkozni és sokat törhetjük a fejünket, ez az, hogy mi lenne a leghelyesebb megoldás, snely az állandó bizottságoknak a hatóságokat segítő tevékenységével kapcsolatosan felmerül. Ahhoz nem fór kétség, hogy- az állandó bizottságok, amelyek fővárosi szinten ebben a témában érdekelve vannak, szívesen végzik ezt a munkát, lelkiismeretesen és érdeklődés- ■etcxógeikixiltxi sel végzik} általában azt tapasztaltuk, hogy az elvtársak aktivitás szükségletét mint lélektani szükségletet ez a tevékenység kielégíti. Mégis engedjék meg, hogy ennek kapcsán is néhány aggályt aláhúzzunk. Ilyen aggály az, amire uraltunk a jelentésben is, hogy néhány állandó bi- zottság olyan tömegű véleményezést foganatosított például ii 1965-ben, hogy az emberben szükségszerűen felmerül a gondolat, hogy vajon emögött az a cél van-e, amelyet körülbelül négy évvel ezelőtt, amikor a hatóságokat segítő tevékenységre vonatkozó határozatot a Tanács jóváhagyta, a fégrehajtóbizottság elképzelt. Amikor olyan ügyiratokat látunk, amelyekben a hatóságokat segítő tevékenységként az állandó bizottság egy tagjának az aláírása ptt szerepel, néha az az érzésünk, hogy ' ott az állandó bizottság tagja valamilyen nyomozati tevékenységet fejtett ki csupán, néha az az érzésünk, hogy az állandó bizottság tagja utólag véleményezte a meghozott hatósági határozatot, néha az az érzésünk, mintha ez az állandó bizottsági vélemény nagyon jól jönne a szakigazgatási szervek egyi- kénck-másikának azért, mert a felelősséget át tudja hárítani, szóval nagyon sok olyan mellékzöngéje van egyelőre ennek a tevékenységnek, amely ugyancsak gondolkodásra késztet. Nem ^ppp^ipóítkxlHtirtextilr jB B- 93 -
