1965. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

39

I f- 6 ­gári per érkezett a kerületi bÍróságokhoz, ^nelkedik azonban* a kisajátitási kártalanitási és a házassági bontóperek szárig. A folyo és a megelőző év azonos időszakát összehasonlitva, 217 illetőleg 381 volt a kisajátitási kártalanitási perek száma, és 5493» illetőleg 5625'házasság felbontására irányuló kereset érkezett bíróságainkhoz. A lakáskiüritési perek száma csökkent /1667-1429/. Valószínűen közrejátszanak ebben a kiürítésre kö­telező ítéletek végrehajtásának közismert akadályai. A gyer* mektartási perek száma nem mutat lényeges változást /1964.I, félév: 3793* 1965. I.félév: 3730/. A büntető jogalkalmazás jogpolitikai elvei azt teszik kö­telességévé minden bíróságnak, hogy a bűncselekmények elköve­tőinek megfelelő felelősségre vonásával egyaránt mozdítsa elő a bűnözés általános megelőzését és az elkövetőnek ujabb bűn­öse le kmóny éktől való visszatartását. Viszont a büntetőjogi felelősségre vonás osakis a szocialista törvényesség szigorú érvényesítésével történhetik meg. Ezért a jogpolitikai elvek hangsúlyozzák, hogy alaptalanul senki ellen nem indulhat, il­letőleg nem folytatódhatik büntető eljárás; a bíróságnak a tár­gyaláson mind a vádlott terhére, mind a javára szolé valameny- nyi bizonyítékot mérlegelnie kell döntés előttj a vádlottnak az eljárásban érvényesíthető jogaira kioktatása utján, a törvény­szabta esetekben védő kirendelésével-biztosítani kell a vád­lott részére a védekezés lehetőségét. A bíróság munkájában irányadó legfontosabb jogpolitikai elv, hogy a büntetőjogi felelősségrevonásnál a szükséges intézkedés­nek, illetőleg a kiszabandó büntetés nemének és mértékének megválasztásánál mindig különbséget kell tenni a vádlottak kö­zött az elkövetett bűnöseiekmónyuek és az elkövető személyének á társadalomra veszélyessége mérve szerint. A törvény szigorát - általában hosszabb ós végrehajtásra kerülő szabadságvesztést - köll alkalmazni a súlyos bűncselekményt elkövetőkkel, a vissza­esőkkel, a társadalmi együttélés szabályaival konokul szerabe- 1 . helyezkedokkéi, a garázda, élősdi elemekkel szemben. Viszont • elsősorban növelő jellegű intézkedést kéll tenni, illetőleg i­lyen büntetést kiszabni azokkal szemben, akik a büncselokmony elkövetéséig becsületes életmódot folytattak, bűncselekményük súlya csekély, s személyükben megvan a biztosítók arra, hogy : nevelő jellegű intézkedéssel vagy ilyen büntetés /pénzbüntetés, javitó-nevelo munka, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesz- * tés/ alkalmazásával is vissza lehet őket tartani ujabb bűncse­lekmény elkövetésétől, A biróság elé állított vádlottaknak mintegy 10 %-a ügyebeft bíróságaink a büntetőeljárást figyelmeztetéssel megszüntetik, illető-leg felmentő Ítéletet hoznak, mivel fa vádlott a terhére rótt bűncselekményt nem követte el, illotőleg - ez a gyakoribb eset - az; hogy a bűntettet ő követte el, a tárgyaláson nem bizonyosodott be. Bíróságaink tehát gondosai, ügyelnek arra, hogy a kellően meg n6n alapozott büntetőeljárás ne folytatódjék, ártatlan embert ne ítéljenek el, illetőleg a büntetőjogi felelősségre ­. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom