1964. szeptember 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
117
i . ... > f - 28 ország lakosság-számának növekedésében Budapest és Pest megye lakosság- számának növekedése is benne van, és ha különbséget teszünk akkor meg kell nézni, hogy Budapest és Pest megye lakosság-széma hogyan növekszik, és hogyan növekszik a vidéké. Az jön.ki, hogy mig Budapest lakossága 1970-ig 110.2 százalékra. Pest megyéé pedig 111.3 százalékra növekszik, addig a vidék-lakosságbazárna csak 1 ezrelékkel növekszik. Vitatkoztunk különböző szakremberekkel. Tegnap azt mondta az egyik szakember, hogy véleménye seerint azért jönnek ide az emberek, mert nagyon jó az orvosi ellátás és a közraü-szöl- gáltatás. Nem igy van, mert sem az orvosból, sem a közműből nem lehet megélni, - hanem azért jönnek ide az emberek, mert itt jobb munkaalkalmakat találnak, mint vidéken. Ez azt jelenti, hogy több munka van Budapesten, de ebből az is következik, hogy a régi üzemek rekonstrukciója sokkal pönnyebb, mint uj üzemek telepítése.. Ha Budapesten és Pest megyében ilyen nagy xdbqwfc arányokban emelkedett a lakosság száma, akkor nézzük meg, hogyan ► alakult a körzeti orvosi ellátás. Azt mondja a jelentés, hogy az 1957-től 1902-ig eltelt 15 év alatt a budapesti körzeti orvosok száma 1.67 százalékkal növekedett. A lakosság-száma 14- 15 százalékkel emelkedett, - igy tehát ki lehet számítani, hogy abszolút értelemben mi & helyzet. Ugyanakkor a megyei Jogú városokban 12.5 százalékkal, a járási jogú városokban 10 százalékkal, a kö£- . ségekben pedig 4.2 százalékkal emelkedett a körzeti orvosok száma. Azt is mondja a jelentés, hogy 1963-bon 35 uj Érvosi körzet létesült, - és ebből Budapestén egy sem. Az előterjesztés szerint vannak területek, amelyek- ben 10- 12 százalékkal emelkedett a lakosság száma. Viszont vidéken ^„ . ______________ _ _ _ .-----------------___——.--------------------------------------, ,-------------------------------------------------
