1962. március 9. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
250
arányai ennek? Nem eléggé köztudott az, hogy például a lakbér-bevétel a házfelújításnak mindössze egyharmadát teszi ki, és kétharmadát az állam adja. Hogyan volt sz azelőtt? Nem köztudott dolog, hogy például a villamos és sok minden egyéb szolgáltatás ráfizetéses, deficites, az állam hozzáad. Itt már megnyilvánul az, hogy az életszínvonalat az állam nemcsak közvetlenül bérrel, a munkanélküliség eltörlésével, hanem sokminden egyébbel is segíti. Bgy másik kérdés: a szakigazgatási szervek munkája és magatartása véleményem szerint ma még sokkal nagyobb hatással van a lakosságra - sok tekintetben -, mint a választott államhatalmi szervek tagjaié, jó dolog az, hogy szívélyesebbek az apparátus tagjai és kevésbé aktatologatók. Sok jó jelenség van, azonban sok a tennivaló. Azt hiszem, hogy a jelentés ilyen szempontból nem elég éles. Például a hang as ügyfelek irányában - idézőjelben mondva azt, hogy ügyfelek. Vagy például az, hogy küldözgetik az ügyfeleket, és bizony ritka az a tisztviselő, aki - ha nem az ő asztala az az ügy - venné magának a fáradságot, és felhívná as illetőt, aki illetékes annak az ügynek az elintézésére. Talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy ilyen jellegű bajok még nagyobb mértékben vannak meg a külső szakigazgatási szerveknél. Gondolok első- k sorban a Házezelési Igazgatóságra. Például a mi kerületünkben egyes kerületi tanácstagok elmondották, hogy még ma is úgy lépnek be a Házkeze- t lési Igazgatóság központjába, hogy a sapkájukat gyürögetik, mint régen, amikor a Horthy-korszak alatt bementek a hivatalokba. Kisebbségi érzésük van, mert egy kiesé lekezelően bánnak el velük. E 1 n ö k : Szólásra következik Ortutay Zsuzsa tanácstag. 0 r t u t a y Zsuzsa: Tisztelt Tanácsi Nagyon sajnálom, hogy ez a rendkívül fontos és sokrétű kérdés ilyen kevés időt kap ezen a tanácsülésen, és második napirendi pontként tárgyaljuk, - azt gondolom ugyanis, hogy sz a tanács további munkájának a leglényegesebb kérdése, és erről nem félnapig, de nagyon eok ideig lehetne beszélni. Az i j . - 67 -
