1961. március 31. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
210
; - 59 f mért eszközökkel. így kissé kevésbé sérelmes az egészségügyi osztályuk gravamenje is, hogy öt millió forinttal kevesebb beruházást kapott az idén és fáj neki, hogy a közságfejlesz- tési alapból kevesebbet kanott 3,7^.000 forinttal és 7.5 millió forinttal kevesebbet, mint amennyit kért volna. Minden értelmes ember tudja azonban, hogy takarékoskodni kell, különösen ebben az esztendőben. Amikor igy összeülünk fel kell vetni a kérdést, mindig helye en, megfelelő helyen takarékoskodunk-e. Az egészségügyi osztály sokmindent szívesen csinálna, ha több pénze volna, a szociális otthonokat kellene b:vi4eni, a karbantartási normákat emelni, a XVI. kerületi rendelőínté- ze t . felvetem a magam nroblémáját, a körzeti orvosok számát. Papíron a létszám 741, a valóságban csak 732 körül van, a minisztérium nem enged többet ennél. Itt a betegellátás alaotámasza és jairól van szó, a köTzeti orvosi hálózat x talnköve a betegellátásnak, ezt a kifejezést már többször hallottuk és használtuk, de valóban igy van. Ha nézzük, hogy az egész körzeti I orvosi hálózat 40.5 milliót igényel évente, vagyis a több mint egy milliárdos költségvetésnek összevissza 4^-át, a>'kor megint ki kell hangsúlyozni azt, hogy ez az alao, amely nélkül egész társadalombiztosításunk elkéozelhetetlen és aránylag ► a legolcsóbb szektora a betegellátásnak. Nem is tartom valószínűnek, hogy itt a minisztériumot takarékossági elvek vezették volna. Budapesten kilenc körzeti orvossal többre lenne sz kség, mert a város sokkal gyorsabban fejlődik, mint a körzeti orvosi hálózat, az utóbbi években körzeti orvosi állásokat egyáltalán nem teremtettek, ezzel szemben uj lakónegyedek keletkeztek, a lakosság nemcsak a természetes szaporulat révén növekszik, hanem a felköltözés révén is és ezenkívül a lakosság egészségügyi igényei is állandóan növekednek. Budapesten lakik az iparban dolgozók 80%-a és itt a fővárosban a lakosság wmnJ
