1961. március 31. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
211
95 í-a már a társadalombiztosítás keretébe tartozik. Ne felejtsük el azt sem, hogy az emberi életkor emelkedése révén i‘-en 4 sok öreg, sőt elaggott biztosított van, akiknek morbiditása, megbetegedési arány száma természetesen jóval nagyobb, mint a fiataloké. Fz a geriátriái orobléma hatalma sárkánnyá válik, a körzeti orvosok fokozottabb igénybevételéhez vezft még akkor is, ne tudomásul vesszük azokat a könnyebbségeket, amelyek néldául a gyermekrendelések kiterjesztése, a körzeti ápolónői intézmény bevezetése, a belgyógyászati betegellátás átszervezése révén a körzeti orvosoknak Jutnak. Hogy a a körzeti orvosok szamát nem lehet felemelni, ezt egészségügyi politikai momentumokra vezetem vissza. A minisztérium nem akarja fokozni a budapesti orvosi állások számát. Magyarország orvosainak 4'p/i-a sajnos igy is a fővárosban lakik, ez nyilvánvalóan egy igen komoly egészségügyi Drobléma és Kopta tanácstag elvtérsunk beszélt az imént arról, hogy a diplomát szerzett fiatalok nem akarnak olyan helyekre menni, amelyek Ínyüknek nem felelnek meg. Orvosi vonalon ez azt jelenti, hogy vidéken 600 orvosi állás betöltetlen, Budapesten betöltetlen orvosi állások nincsenek, a fiatal orvosok, akik az egyetemről ka kijönnek, idegenkednek a falusi foglalkozástól és sokszor, mint a wénszabadaágban olvastuk, lemondanak még ► arról is, hogy a hivatásukat gyakorolják, hogy ennek a huzó- dozásnak milyen háttere van, ennek elemzése túl messze vezftne, de most amikor mezőgazdaságunk szocialista átszervezése révén a falusi lakosság egészségügyi igényei is rendkívüli módon megnövekednek, duplán Jelent problémát. Viszont az emlitett kilenc orvosi állás szivó hatása a 600-zal szemben csekélynek látszik és miután az alapellátás legalábbis jelenlegi színvonalának megtartásáról van szó, feltétlenül ragaszkodnunk kell ehhez a kilenc körzeti orvosi álláshoz, ^érem a Tanácsot, : Iá7) __________________- 60 -
