1959. február 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

260

H az interpellációt bejelentő tanácstag valamilyen, rajta kivul 'lló 9

fl vagy hhlaszthatatlan ok miatt nen tud megjelenni a tanácsülésen, fl

^R de az interpell ició t igya olyan fontos és sürgős, hogy azt el kell ^R

fl mondani. El tudom képzelni azt is, hogy valamelyik állón iábizott- ^R

fl ság elhatározza, hoc meg biz valakit, én az illetői valamilyen ok ^R

fl miatt nem tud jelen lenni. Ezért olyanfajta szöveget javasolok, ^R

fl N- hogy: amennyiben rajta kívülálló okokból nem tudja elmondani, akkor

fl megbízhasson valaki mást, hogy t '.vollétében elmondhassa az íntor— ^R

■ 9

9 pe llációt. RB

fl Harkány i István: Tisztelt Tanács! Úgy érzem, ^R

fl hogy Jung elv társ javaslat 't el kell fogadni, hiszen ezt elsősorban ^R

fl Marosan elvtárs javasolta az ülés elején, amikor ezóvá tette, hogy ^R

9 senki se élhessen vissza az interpellációs joggal. A szüvegezée j^R

9 \ tekintetében azonban mist javasolok. Azt javasolom, hogy az első ^R

9 pontban a "...fővárosi Tanács hat ás k Sitibe tartozó minden ügyben ^R

9 ide szúrjuk be azt, hogy* "...minden olyan ügyben, amelyre közvet- ^R

9 9

fl len kielégítő választ nem kapott ..." Azt hiszem, hogy ez valami- ^R

^B fl

^R vei jobb fogalmazás, és a félreértések elkerülését célozza. Utána ^R

9 még irjuk be azt, hogy í tanácsülésen kérdést intézhetnek. A 2./ j^R

9 port ugyan megmondja, hogy a tan les ülésen, de a terv zetj 1./ sast j^R

9 §-a nem mondja meg, hogy az interpellációs jog gyakorlása a tan'cs- ^B

9 ülésen való kérdezésre vonatkozik. ^R

R Ami pedig a 9/c. pontot illeti, az az érzésem, R

^R hogy az a kérdés, hogy nz illető tanácstag jelen van-e, vagy nin- ^B

fl csen, elsősorban az országgyűlési képviselőkre vonatkozott és vo— ^R

fl natkozik etetlég, - bár inkább a múlt időt használnám. Tudniillik ^R

■B

9 ez a régi interpellációs jog esetében - úgy érzem - kibúvóra adott ^R

fl \ lehetőséget, ... ^R

R 0-&O R

m -113 - fl