1952. december 3. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

238

\

kát, a dolgozó nép mindennapi életének ismeretét fel t használni,

és ezzel lehetővé teszik az igazságos, a szocialista törvényesség jegy 'ben hozandó Ítéletet.

A már erlitett 1949.évi 11.törvény miniszteri indokolása a következőképen jellemzi a népi ülnököknek a bíráskodásba való bevonó "át: " A demokri'cia alapvető követelményei közé tartozik,hogy a. nép közvetlenül vegyen r'szt az igazságszolgáltatásban és józan életfelfogásával, valamint természetes igazségérzetével kiegészítse a hivatásos birói elem által k-pviselt jog'szi szakképzettséget. Csak i y biztosítható az a fontos érdek, amely megkívánja, hogy az igaz3© szolgáltatás sohase szakadjon el a helyes társadalmi felfogástól, hanem hÜ3 '"•es kifejezője legyen a nép me-győződésének."

A jogeszilag képzett és a ne jogászi elemnek az igaz1

3ágszolgáltatásban való harmonikus együttműködése a bíróság tekintélyének is javéra szolgai, ahogyan Pongrácz elvtárs ugyancsak megemlített". Javara szóiméi azért, mert közelebb hozván a bíróságot a / nephez, fokozza a bíróság iránti bizalmat és -"egbecsülést, ami a demokratikus értelemben vett birói tekintély nélkülözhetetlen feltétele.-—Maga alkotmánytörvényünk is - még—pedig nemcsak szelleme, hanem szövege is - irányt szab a szakbirák és agyúttal a népi ülnökök r'szere is, amikor 41.§-aban kimondja, hogy a birék függetlent es csak a törvénynek vannak alávetve.

L '

■ ' • 1

é

. j ... ' (o't j ■ _ __ _ _ __ ... ■ . .. ...............................

^

B-zH -