1988. április (71-108. szám) / HU_BFL_XIV_47_1

- 2 lóban igazságos rendezésre nem volt lehetőség, de körülbelül annyi magyar maradt Romániában, mint amennyi román került át Magyarországra. Ekkor már folyt a háború, Anglia helytelenítette és elítélte ezt a határrendezést, a Szovjetunió viszont - amely ezidőben jó viszonyt tartott fenn Hitler Németországával - egyetértett vele, sőt még a szovjet-német háború kitörése után is garantálta Magyarország számára az új határokat, ha Magyarország nem lép be a háborúba. A magyar hadüzenet után azonban a Szovjetunió álláspontja megváltozott, és 1941 karácsonyán Sztálin - aki a háborút követően a románokkal akart jó viszonyt kialakítani - már azt mondotta Edennek, hogy a második bécsi döntést Románia javára meg kell változtatni. A kérdés véglegesen Romániának a háborúból való kiugrásakor - 1944 augusztusában - dőlt el, de a Szovjetunió az észak-erdélyi katonai igazgatását csak akkor adta át Romániának, amikor Croza megkapta a hatalmat.Az 1947-es béketárgyalásokkor Csehszlovákia a trianoni szerződéshez képest további három falut kapott Magyarországtól.

;;; r

A vitában felszólalt Kéri Kálmán volt vezérkari ezredes - az I. magyar hadsereg vezérkari főnöke -, aki elmondotta, hogy a vezérkar semmiképpen nem % akart fegyveres területfoglalást, és maga is a békés rendezést javasolta. A

Rakpart Klub több mint 200 résztvevővel tartott összejövetele este fél likőr ért véget. Juhász Gyula bejelentette, hogy néhány hét múlva Moszkvában szovjet-magyar történész konferencia kezdődik: Trianonról fognak tanácskozni.