1988. április (71-108. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
^ [jfl\ Yí^r'fV? SSASA B SAST?© Szerkesztő: Krassó György * 24/D Little Russell Street * London, WC1A 2HN * Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) 106/1988 1988. április 29. Vitaest a Rakpart Klubban a "bécsi döntések"-ről Mint már annyiszor, most is a klubmozgalomra hárult az a feladat, hogy egy évtizedek óta tabuként kezelt témakörről szervezzen előadást és vitát. A Rakpart Klub által szervezett és a Jurta Színházban tartott csütörtök esti előadás és vita témája az úgynevezett első és második bécsi döntés volt, amelyek értelmében - mint ismeretes - Magyarországhoz visszacsatolták 1 938-ban a Felvidék déli részét, 1940-ben pedig Észak-Erdélyt. A klubestéken már megszokott dolog, hogy az előadás előtt beszámolnak az előző hetek klubeseményeiről és ismertetik a legfontosabb tervezett rendezvényeket. Most is így történt. Horváth Mihály, a Rakpart Klub titkára elmondotta, hogy a Stoczek utcai vegyész kollégiummal három estére kötött szabályos szerződés ellenére a március 26—i környezetvédelmi vita után a műegyetem rektorának utasítására a kollégium nem engedte a következő két rendezvény megtartását. így április 16-án Szabó Miklós történész a 30-as évek szellemi mozgalmairól csak egy vendéglő különtermében tudta megtartani előadását, április 23-án pedig összejövetelüket már sehol sem tudták megrendezni. A párt irányítása alatt álló Társadalomtudományi Kutatóintézetben dolgozó Szoboszlai György így már másodszor nem tarthatta meg az 1985-ös választásokról szóló előadását, 1986 őszén ugyanis hasonló módon - a helyiség elvételével - hiúsították meg azt. Horváth Mihály bejelentette azt is, hogy pénteken - vagyis ma - Dr. Bihari Mihály politológus professzor tart előadást a Jurta Színházban, szombaton reggel 9-kor pedig a FIDESZ-nek - a Fiatal Demokraták Szövetségének - tagjai és támogatói ülnek össze a Jurta Színház előtt megbeszélésre. Hétfőn "A Népművészet Baráti Köre" tart vetítettképes előadást a Hazafias Népfront zuglói székházában a Garam-menti népviseletről, május 5-e és 7-e között - csütörtöktől szombatig - pedig a Közgazdaságtudományi Egyetem Társadalomtudományi Klubja és a Széchenyi István Szakkollégium rendez háromnapos, kiállítással egybekötött előadássorozatot "Magyar kultúra és tudomány Csehszlovákiában" címmel. Ezen felvidéki kutatók fognak beszélni a magyar kultúra és iskolaügy csehszlovákiai helyzetéről 1918-tól napjainkig és felvidéki magyar írók olvasnak fel műveikből. A bécsi döntésekről szóló előadást Juhász Gyula történész, a Magyarságkutató Csoport igazgatója tartotta, s elmondotta, hogy a korszakra és a két szerződésre vonatkozó forrásokat már szinte teljes egészükben feltárták és a dokumentumok nagy része magyarul is megjelent. Az előadó részletesen beszámolt a bécsi döntések kevéssé ismert világpolitikai és diplomáciai hátteréről, és pontos adatokkal szolgált a területvisszacsatolásokról. A müncheni egyezményt követő első bécsi - pontosabban belvederei - szerződés értelmében 1 1 927 négyzetkilométer terület került vissza Magyarországhoz, 869 299 lakossal - ezek 86,5%-a volt magyar, 9,8%-a pedig szlovák. Az új országhatárok az etnikai és nyelvi határokat követték. A szerződést Csehszlovákia nyomás hatására kötötte meg, de mind a Szovjetunió, mind Nagybritannia elismerte és helyeselte azt. A második bécsi döntés 43 591 négyzetkilométer területet és 2 1 85 546 lakost adott vissza Magyarországnak, de a Magyarországhoz került lakosságnak csak 51,4%-a volt magyar, 42,1%-uk román nemzetiségű volt. Románia - mai történészeinek állításaival ellentétben - maga is kérte a német döntőbíráskodást. Igaz, a román elképzelések szerint inkább csak lakosságcserére került volna sor: sok magyart telepítettek volna át és csak kevés területet adtak volna vissza. A magyar lakosság mozaikszerü erdélyi elhelyezkedése miatt vaA "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.
