1988. április (71-108. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
/ t MASYAR PKT&.BEB» Sierkeaxtö: Kraasó György * 24/D Little Ruasell Street » London, WC1A2HN * Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) 86/1988 1988. április 19.-•a •v Klubvita a nyilvánosságról "Politika és nyilvánosság" címmel országos vitát rendezett Debrecenben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának agitációs és propaganda osztálya, a Hajdu-Bihar megyei pártbizottság, az Újságírószövetség és a Magyar Politikatudományi Társaság tájékoztatási szakosztálya. A vitában - ahol végül is nem sikerült a kört négyszögesíteni, sem a sajtószabadságot összeegyeztetni a cenzúrával - felszólalt Berecz János is, és beszédében kifejtette, hogy "a nyitottság, illetve fegyelmezetlenség, a fecsegés nem ugyanazt jelenti", ji Azoknak, akik ebből sem értettek volna szót, Berecz megmagyarázta, hogy milyen káros lehet "a jólértesültség fitogtatása", támadást intézett az új ifjúsági szervezet - a FIDESZ - ellen, és felszólította a sajtó dolgozóit, hogy inkább az intézményrendszeren belüli megújulással foglalkozzanak, mintsem a független mozgalmakkal. A hivatalos konferencia szombati plenáris ülését alig két nappal követte a Fiatal Szociológusok Klubjának ugyanarról a témáról tartott vitája a budapesti Kossuth Klubban. A Múzeum utcai klubhelyiséget hétfő este 6 órakor már teljesen megtöltötte a mintegy 250 érdeklődő, s nagy részük a vita végéig, fél 11-ig nem távozott el. A bevezető előadásokat három vendég - Halmai Gábor, Hirschler Richard és Haraszti Miklós - tartotta. A többi meghívott előadó - a magyar hírközlés három ismert alakja és Csikós József, a párt agitációs és propaganda osztályának helyettes vezetője - nem jelent meg. A Rakpart Klub hasonló című és részben ugyanazokkal az előadókkal meghirdetett rendezvényének megtartását két hónappal ezelőtt a hatóságok a helyiség megvonásával meghiúsították. Első előadóként Halmai Gábor alkotmányjogász adott áttekintést a sajtónyilvánosság - a civil társadalom egyik legfontosabb intézménye - történetéről és jogi vonatkozásairól. A sajtó ma a hatalom érdekeit szolgálja, de magának a sajtónak nincsen hatalma - mondotta -, gúzsba köti a pártirányítás, a cenzúra és az öncenzúra. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a párt közhatalmi funkciókat gyakorolhat a sajtó fölött, és a sajtószabadságot az állampolgárok $ alanyi jogaként törvénybe kellene iktatni. Hirschler Richard, a Heti Világgazdaság munkatársa - aki egyik szervezője az újságírók Glasznoszty-klubjának - számos példával szemléltette a párt "információtervezését", például a bős-nagymarosi vizierőművel kapcsolatos tájékoztatási stratégiát: felső utasítások szabták és szabják meg, hogy ki, mikor és hogyan írhat erről a témáról. Magyarországon olykor hangot lehet adni helyi érdekeknek - e tekintetben jobb a helyzet, mint a környező országokban -, de a magyar városok alig 10%-ának van csak saját lapja. A tabu-témák nem szűntek meg: a sajtó nem beszélhet a válság mélyebb gazdasági és politikai okairól, nem bírálhatja a párt és a kormány munkáját, nem adhat tájékoztatást a párt pénzügyeiről, az Országgyűlés zárt üléseiről, a közvéleménykutatások számos adatáról és nem vonhatja kétségbe a pártegységnek vagy a hatalom feddhetetlenségének mítoszát, ami pedig a legutóbbi eseményeket illeti, nem foglalkozhat a pártból való kizárásokkal vagy az új, független ifjúsági szövetség megalakulásával. Nem szabad eltérni a hivatalos vonaltól a külpolitikában: ma például "fegyveres ellenállóknak" vagy "ellenzékieknek" kell hívni azokat, akiket nemrég még csak "afgán ellenforradalmároknak" lehetett nevezni. Haraszti Miklós író, a Beszélő című szamizdat folyóirat egyik szerkesztője beszélt ezután a független magyar sajtó történetéről. A szamizdat napirenden Áo~ A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.
