1987. július (87-98. szám) / HU_BFL_XIV_47_1

Az informális irányításnak még számos eszköze, csa­tornája van. A rendszeresen tartott főszerkesztői A hatalom tévedhetetlenségét, egységét megkérdőjelező véle- értekezletek, a minisztertanácsi ülések után rende­mények, sót tények, információk nem, vagy csak tompított fór- tett ''eligazítások", ahol általában "kérnek", "ja­vasolnak", "megegyeznek", előterjesztik a sajtóter­mában kerülhetnek a nyilvánosság elé. vet, előirányozva, hogy melyik orgánum mikor, hol, milyen terjedelemben foglalkozzék egy-egy fontosnak A tompított forma tipikus megközelítési mődje a többes tartott témával. Ezzel párhuzamosan igyekeznek el­szán első személy használata, a folyamatosságra utaló zárni az információs csatornákat, például egy eló­"tökéletesitjük", "tovább javítjuk” fordulatok alkal- készületben lévő rendeletről kijelentik "nem aktuális mazása, a "van programunk, van tervünk" állandó bizony- írni róla", egyúttal megtiltják az információk bir­gatása E megfontolásokból kiindulva tiltják pél'dául tokában lévő főhatóságnak, minisztériumnak az iníor­hibás döntések, balsikerek, ismertetését, (például az mációadást. Előfordul, hogy egy-egy eseményről, hir­éprtBÍpar_k'űÍ£l-keleti szereplése, a Révai- Lexikon ről csak a kijelölt orgánum számolhat be, erre a ver­bezuzásának £éníügyi következményei, stb.). Nem le- senysemlegesség jogi deklarálásának híján tág tér hét írni műsorokat készíteni döntések előtt a terv- nyílik. Az informális irányítás része, hogy a kor­variánsoktól^. a párt- és államigazgatás, kormányszer- mánytisztviselőknek, a szakapparátusban dolgozóknak I vek egymás közötti vitájáról'. A tömegkommunikációból "jóváhagyás" céljából a kéziratokat megjelenés előtt a párt- és kormányapparátus döntési-mechanizmusát sem beküldik. A szükséges szakiiiai korrekció és a politi­ismerheti meg a közvélemény.' Az irányítás egyik eszkö- kai indítékú "egyeztetés" igy gyakran összemosódik, ze negatív visszacsatolás, azaz sok.esetben utólag ál­Íegjeíennie!\agyyeíhangŐzíia°1UtólagDöerül1kiXazkis, Ami a tömegkommunikáció jogilag szabályozott részét illeti, kivel nem lett volna szabad interjút csinálni, sajtó- ez elsősorban az 1986-ra jóváhagyott sajtótörvényt, valamint I bán televízióban. Előfordul, hogy nem Jelenhet meg a . ..... .... . , , ’ ’ • képernyőn az, aki irhát a lapokba. Az ellentmondásos a különböző orgánumok Jogállasával, gazdálkodásával összefüg­^ irányítási gyakorlat része az, hogy az úgynevezett ké- g6 rendeleteket jelenti, A sajtótörvény - miközben megíogal­1 dányszámu^lapokban^ne ^csucsnézettségi -hallgatott- mazta az állampolgárok tájékoztatáshoz való jo'gát, és ennek sági időben. Mindez tovább csökkenti a tájékoztatás másik oldalaként a különböző szervek tájékoztatási kötelezett­tekintélyét. ségét . s ez kétségtelenül előrelépést jelent -, nem tisztáz­A gazdaságban és a társadalomban az utóbbi évtizedekben be- 2a‘ m^yen körre terjedhet ki az ez alól kivételt képező szol­következett fejlődés, érdektbgolódás a tá jékoztatáspolitiká- gálati, illetve államtifkok-f ogalma. Hogy mi a hivatal.! titok, bán nem tükröződik, ott még mindig a látszategység ferintar- 8Z* - 6 **«eÍAÍ * maga a hivatal hat.ár_g£za meg. A lap­tása a cél. Ehhez az informális eszközök egész sorát kell alapítást engedélyező szervek - elsősorban a Tájékoztatási Hi­érvényesitenie. Szembetűnően érvényesül ez a közlési eszkö- vatal - az engedély elutasításához úgyszólván korlátlan lehe­zök vezetőivel szemben. A lapok, a rádió, a tévé élére de tőséggel rendelkeznek. A sajtótörvény gumirendelkezései tág facto a párt nevezi ki, illetve hagyja Jóvá azokat, akikben teret hagynak tehát a jogok és kötelezettségek szubjektív ér­megbizik, akiket politikája letéteményesének tekint - ők telmezéséhez. lesznek egyszemélyben felelősek a rájuk bizott eszköz munká- . ..... . , , ,, ^ f x A t6rvénJ' nem.ioglalkozik.-a..hazai..lömegkommunikáció valameny­jáért, irányvonaláért. Es mégis, a kézivezérlés rájuk is ér- _ , . . , • nyi rés*tvevő szervezetének, intézményének egymáshoz való vényes, ők a címzettjei a felülről szinte naponta érkező ké- . , , , ... ..... , , , 4 viszonyával: kimaradt belőle többek között a párt, a Tájékoz­réseknek, tiltásoknak, elmarasztalásoknak, utólagos felelős- . . ... . , . . , . . J , . tatási Hivatal szerepköre, jogai, a szerkesztőségekhez való ségrevonasoknak. Az irányítás rögtönzései általános elbizony- . , . , : viszonya, a lap alapítója - gazdája,például a Népfront, a Ke­talanodáshoz vezetnek: a tévéből, rádióból a műsorújságban reskedelmi Kamara és a sajtóirányitás viszonya. Lényegében a már kinyomtatott műsorokat nem engednek lemenni, kinevezett ...... sajtotorveny nem ad szilárd alapot sem az irányítás, sem az műsorvezetőtől vonják vissza az utolsó pillanatban a megbí­zást, stb.- 6 ­- 5 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom