1987. július (87-98. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
- e mációk megbízhatatlanok, a sajtó, rádió, tévé munkatársaiirányitottak számára. Ebben a formális-informális közegben n-i __ .. .. . . , 1 a val kialakult viszonyra -gyakran a kölcsönös bizalmatlanszinté természetes, hogy miközben a párt, a kormány, a Haza- ság jenem2öíias Népfront, a Kamara, a szakszervezetek párbeszédet íoly, • * , , , ... - a közlési eszközökkel dolgozó újságírók, rádió- és tévé tat egymással, érdekeket ütköztet, egyeztet, addig az e szer- J “ • , , ' , 1, ", , ,, , , . .' .. , I munkatársak 8 piac, az információra éhes közvélemény és vezetek nevével fémjelzett orgánumokban az érdekkulonbsegek- ’ az irányitó szervek napi elvárásainak harapófogójában prónek meg halvány Jelei is alig fedezhetők fel. K “ J H bálják működési terüket kialakítani, gyakran konfliktusba A lapok, műsorok készítőinek presztízse, fizetése, előmene- kerülve mindkét táborral; tele elsősorban a íölöttes szervektől, illetve a kiadó vál- - az egy központból irányított, az egység látszatát fenntarlalatok vezetőitől függ, nem pedig az olvasótól, nézőtől, a -tó, valójában szürke, unalmas, gyakran szakszerűtlen töpiac értékítéletétől. A lapgazdáknak nincs érdemi beleszólá- megkommunikáció vesztese a passzív szerepre kárhoztatott suk lapjaik vezetőinek kiválasztásába (bár javaslatot tehet- közvélemény, jóllehet a nyilvánosság kétirányú információnak személyekre), lapjaik irányításába, érébe.^éldányszámá- áramoltatást kellene hogy jelentsen, ba. A kiadó vállalatoknál sincs egyértelmüerry liyéresfgorientált vállalkozások, vagy uniformizált, napi politikai külde- A_Jelenlegi tájékoztatáspolitika tehát_a_sajtó cselekvési tetést vállaló szervezetek? A két szempont’ gyakran keveredik. rének korlátozásával saját cselekvési szabadságát is korlátozAz újságkészítés ma csak néhány elemében üzleti jellegű, 3 —A,..1^jékoztatás_a_társadalmi lét „sajátos vjlságággzatává közlési eszközök munkatársait a környezet nem ösztönzi sem — ---• takarékosságra, sem Jobb munkára, sem bevételeik növelésére. 3, Mi a teendő - rövid és hosszabb távon? Az újságok, műsorok készítése szinte átláthatatlan szabályo- ~ zó-dzsungelben történik. (Eltekintve attól az esettől, ami- A tömegtájékoztatás sürgős megújulásra szorul, annál is inkor a lap alapitója egyúttal irányítja a sajtó ellenőrzésé- kább, mert egy lehetséges ujqbb hagy horderejű reformprogram re hivatott társadalmi, illetve kormányzati szervet.) csak a közvélemény széleskörű megnyerésével számíthat pikerA rádió és tévé az "össznépi hang- és látványdoboz" szerep re. Passzív társadalmi közegben, egyirányusitott nyilvánosbetöltésére vállalkozik mindmáig. A központi rádiózás és Sággal a reform-program irreális. Semmiféle gazdasági konteleviziózás hir- és információs magazinműsorai a legköz- szolidáció és megújulás sem képzelhető el-a nyilvánosság vetlenebb sajtóirányitás alá tartoznak, a beavatkozás itt hitelének visszaszerése nélkül. A közeljövő alapkérdése, kéis napi gyakorlatként rögződik. A helyi rádiózás, tévézés pes-e a politika megújulni, képes-e fordulatra, ami bizonyos elmaradott. szempontból egyet jelent azzal, képes-e szándéka iránt bizalmat ébreszteni, képes-e a program megvalósitása során jelentPsszefoglalóan az irányításban jelenleg érvényesülő páter- ke2Ö nenézségeket a lakossággal elfogadtatni. Ennek egyik fel£ nalista, lényegében informális információs politika már tétele az, hogy a társadalom különböző csoportjai kiíejthesOn nem felel meg sem az irányítók, sem az irányítottak, sem a sék álláspontjukat, nyilvános fórumokon és - a sajtó, rádió, \ közvélemény igényeinek. televízió révén - a befolyásolás legális lehetőségeivel élni- a tömegkommunikáció közvetlen irányítóihoz érkező iníor- tudjanak. (Elismer, tehát részt veszek benne; részt veszek benne, tehát elismerem.) L ____________ _____________ _____________ ________ —- 7 -
