1987. július (87-98. szám) / HU_BFL_XIV_47_1

ez természetesen sem a rádióban, sem a televízióban frazeológia és a tényleges gazdasági-társadalmi gyakor­nem hangzott el. A tájékoztatásnak ez a módja illet- lat eitérése miatt a "reform" szó kiürült, leértékelődött, ve hiánya - néhány burkolt célzásu kommentártól elte- * kintve - visszhang nélkül maradt. még azok számára is, akik nagyjából ismerik a fogalom je­lentését. Elgondolkoztató, hogy egy közvéleménykutatásban- az okokat felületesen, félrevezetőén taglalják (a terme- a megkérdezetteknek csaknem a negyven százaléka nem tudott lés visszaesésének oka a "fegyelmezetlenség", a "lógás"); arra válaszolni,mit is jelent ez a fogalom.- nyíltan vagy burkoltan továbbra is a sikerpropaganda' ha­tározza meg a tájékoztatáspolitikát (19B5-be'n a magyar gaz- 2. Működési zavarok a tájékoztatáspolitikában daság újabb visszaesési szakaszának ebben az első évében az , ....... i * j A tájékoztatás irányítása továbbra is azokat az elveket köve­osszes, tömegkommunikációban megjelent gazdasági jellegű koz­, . ..... . . . „.... ..... . ^ „ ti, amelyek szerint a sajtó "kollektív agitáror, propagandis­les több mint négyötöde egyértelműen, vagy árnyaltan kedve- J ® ' ö- .. * . * as szervező". Azaz az információt nem célnak, hanem esz­zo képet festett a gazdaságról). ’ köznek, a hatalom megragadásának, később gyakorlása eszközé­Az elhallgatások, a tendenciózus .tájékoztatás, a tiltások nek tekintik. Ezt az elvet az irányítás - a pártielügyele­I következménye a közvéleménykutatások szerint; tét ellátó Agitációs és Propaganda Osztály, illetve az álla­^ - a közvélemény túlnyomó része az ország gazdasági helyzetét mi főügyeletet őlátó Tájékoztatási Hivatal - központosított ' jobbnak tartja a sajátjánál, ezért nehezén hajlandó elfogad- mechanizmus keretében, "tervlebontással"' igyekszik átvinni a ni a "közös áldozatvállalásra" buzdító felhívásokat, napi S^orlatba. A tájékoztatás túlzottan alárendelődik a- elfogadják, hogy romlik a helyzet, de "isterrcsapásnak" tart- propagandának. És nemcsak az alapvető kérdésekben (társadal­ják a magyar gazdaságot sújtó nehézségeket, miután nem kap- mi berendezkedés, szövetségi hűség), hanem a mindennapi "ak­nák tájékoztatást, nincsenek tisztában a valós okokkal - tuálpolitikai" kérdésekben is. Ez azonban állandó koníliktu­ez is bénítóan hat a cselekvésre; SOk íorrása' A személyekhez - csoportokhoz köthető, és múló- a közvélemény egy része nem ad hitelt a tájékoztatásnak, részérdekek ugyanis össz-társadalmi érdekek rangjára emelve külföldi hírforrásokból szerzi be szükséges információit. jelennek meg. A bizalmatlanság időnként rémhírek elharapózásához vezet, ... . . ^ A bos-nagymarosi vízlépcső beruházásról szóló meqál­ez odáig fajulhat, hogy a tájékoztatáspolitika megnyugta- lapodast sajtónyilvánosság nélkül,. 1977-ben írták tó nyilatkozataira az emberek pontosan ellenkező módon re- ő®; i977_19Bf_Í5^2Í’t‘t a tén>Aról egyedül'a Valóságban , . jelent meg - 1981-ben - átfogó igényű publikáció agáinak: (a januári 48 órás hóesés után pánikszerű élelmi- pedig ekkormég nem voltak tiltások. A Valóság-cikk szerfelhalmozásba kezdett a lakosság); eQy^e szigorúbban tiltották a téma publikálá­, . _ . . ... Eat> maJö 1903-tól embargóssá vált. 1985 nvarán- a lakosság jelentős részében apátia lett úrrá: semmiféle egy, a nyilvánosság kizárásával tartott akadémiai információt nem kapnak arra nézve, hogy miképp értelmez- ő**" elhangzott: "a GNV létesítésével összefüggő . , , ... . kérdésekben megnyugtató tájékoztató politikát kel­ői zék a szocializmus korábban vallott értékeinek (a létbiz- lene folytatni kormányunknak". 1985-ben a kormány Eí tonságnak, a stabil árnak, a biztos munkahelynek) elveszté- sajtótervet fogadott el, meghatározták, hogy a témát ■C , , . . s Népszabadságnak kell indítania eldöntötték kínok sét, nem tűdja megkülönböztetni a kényszerű visszavonulást és mikor foQ nyilatkozni Havas Péter kormánybiztos? ® a rendszer elkerülhetetlen újraértékelésétől; 3 }aP°'< sorrendjét is megszabták. Beruhá­...... . ,,, .... zást bíráló cikk 1983 óta nem jelent meg a magyar- az utóbbi években a tömegkommunikációban használt reform- sajtóhan. A nyilvánosság kizárása jelentósen hozzá­járult ahhoz, hogy ez a beruházás politikai kérdéssé váljon.- 3 - * 4 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom