1987. július (87-98. szám) / HU_BFL_XIV_47_1

JAVASLAT A NYILVÁNOSSÁG REFORMJÁRA j. A jelenlegi tájékoztatáspolitika milyen torzulásokat okoz a közvéleményben, hogyen tükröződnek a szándékaival

. , ... . • ., . . homlokegyenest ellentétes hatások az inlormációkat befoA reform nyilvánossága - a nyilvánosság reformja

gadú közegben;

Magyarországon a reformoknak csak akkor lehet esélyük a si- 2. miként működik az a mechanizmus, amelyben a tájékoztatáskerre, ha elnyerik a társadalom többségének támogatását. politika a sajtó cselekvési szabadságának korlátozásával

Ehhez a nyilvánosság elé kell tárni a súlyos gazdasági hely- saját cselekvési szabadságát is korlátozza;

zet kérdéseit, a kiváltó okokat, a kilábalás alternatívaját. 3. mire terjedjen ki a nyilvánosság reformja, milyen jogi

A társadalom különböző csoportjainak - álláspontjuk kifejté- és intézményi garanciák kellenek ehhez, milyen uj viszoséhez - adjon fórumot a sajtó, rádió, televízió. Azaz gyöke- nyokat kellene kialakitani a tömegtájékoztatás irányitá- |

résén újuljon meg a tájékoztatás - tájékozódás. sa és a közlési eszközök között, ami egyúttal a reformnyilvánosságnak is előfeltétele 1-enne.

A tájékoztatás jelenlegi, szigorúan egyközpontú, ugyanakkor

átfogó koncepciók híján állandó rögtönzésekre kényszerülő, 1, Hamis tudat - torzulások a közvéleményben

jogilag egyoldalúan szabályozott-, ' informális eszközökkel

1 történő irányítását, az ennek alárendelt szervezetet és gya- A ma9yar társadalom információpiaca is - látszólagos gazdagw korlatot szinte alig érintette az elmúlt 3o év változásainak I sá9a ellenére (itt: egysíkúság)', a hiánygazdaság tüneteit

1 szele. A gazdaságban,társadalomban időközben megvalósult mutatja. Pedig az információtermelés- és közvetítés világérdektagoltságot,-ütközést,--egyeztetést a tttgegtájékozta- S2erte olyan vált, amely ma már alapvetően beíotásban alig lehet érzékelni - a sajtó-, rádió-, televízió- lyásolja egy-egy társadalom működését. Néhány jélda .a hazai,,

irányítás legfőbb gondja valamiféle egység-illúzió fenntar- információpiac torz működésére:

tása. Ez senkinek sem jó: az irányitás szembetalálja magát - az ország gazdasági helyzetének megítéléséhez a tájékoztaa közvélemény bizalmatlanságával: a társadalom nem jut hoz- tás lényegében nem ad elegendő, illetve tényszerű inf^irmázá hiteles, árnyalt tájékoztatáshoz: a sajtó, rádió, tele- ciót. (Mekkora a bruttó adósságállomány, mennyi kamatot

vizió munkatársai pedig az informális irányitás és az infor- kell utána évente fizetni, mibe kerül a jamburgi beruhámációk hitelességét megkérdőjelező közvélemény szorításában zás, stb.)

tevékenykednek. - nem ismertetik egyes jelenségek, intézkedések valós okait,

t (cserearányromlás, forintleértékelés, stb.);

Eljött az ideje a konzekvenciák levonásának: a párt hegemén

vezető szerepét,a társadalom érdektagoltságát elismerő, jo- A forint 1987 március 11-i leértékelése a döntést

gilag egyértelműen szabályozott, informális beavatkozások- nyilvánosságra hozó MTI közleményben mint egyes kon. . , vertibilis valuták forinttal szembeni felértékelése

tói mentes, társadalmi (törvényhozási) ellenőrzésnek aláve- fogalmazódott meg. Az MTI közleményen túlmenően egyettett, nyílt - az olvasó, néző, hallgató figyelméért versen- len kormány- vagy banktisztviselő sem nyilatkozott

.... . , a döntés hátteréről, kiváltó okairól és hatásairól,

gő - tömegkommunikációs eszközökre van szükség. Az alábbiak- Sőt az Ágit.Prop.Ősztály a döntés ujságirói kommenban röviden vázoljuk, hogy: tálását is megtiltotta, felsőbb döntésre hivatkozva.- A kormányszóvivő március 12-én tartott tájékoztatóján azzal indokolta a bővebb tájékoztatás elmaradását, hogy ez a döntés a lakosságot nem érinti (tehát nem is érdekli).

Ez a vélemény önmagában is kommentárt érdemelt volna.- 2 -