1987. március (14-31. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
f — Szaporodó gondjaink ellenére megvan mindemcokunk a a folytatás azonban már bizakodásra. Az átalakuláshoz, J 7 változáshoz és megújuláshoz•.■>jó kimaradt a Nepszabaasaga hazai szociális, politikai és szel- bán közzé tett szövegből: lemi talaj. S ami nem mindig volt így még’ legújabbkori történél- Ez az akarat: erő, és ha erre az műnkben sem, jó a nemzetközi erőre támaszkodhat szellem és háttér. Kit ne hozna lázba mind- tudás, akkor, és csak akkor lehet az, ami szovjet barátainknál tör- itt minőségi változás életünkben, ' ténik. A haladás és a megújulás akkor épülhet tovább egy állameszméi a XVIII. században Nyu- ] polgárainak biztonságos és meggatról jöttek. Batsányi akkor így j hitt otthont, határain kívül' élő figyelmeztetett :• j,Vigyázó ' szeme- magyarjainak a nemzeti összetörtek Párizsra vessétek!” A haladás tozás élményét és méltóságtudaés megújulás eszméi a XX. szá- főt nyújtó szocialista Magyarorzadban és ma Keletről jönnek. szág. Egy ilyen méltó MagyarA költő ma bizonyára így fogai- ország nem kirekeszt, hanem bemarna: Vigyázó szemetek Moszk- kapcsol bennünket a nemzetek vára vessétek! - j közösségébe. Pozsgay Imre beszédének A múlt ériékei itt kővetkező részletét _ Ki a magyar? _ kérdezto a Nepszabadsag is közölte. Illyés Gyula s íme a vákiszó: „A magyar ai, aki bátran szembenéz a nép bajaival: a nemzet fejlődésének akadályaival. Aki — Vannak tennivalók bőség- a szabadságot ma is minden téI gél, melyeket csak együttes tár- rem meg akarja valósítani. Aki a sadalmi-nemzetl ' összefogással népnek műveltséget, egészséget, j tudunk elvégezni. Előttünk áll — jólétet akar. Aki egy nyomorult, elsősorban a mai középnemzedék éhező vagy jogfosztott láttán maée az ifjúság előtt — nemcsak' gát is sértve érzi emberi, mágyari gazdasági rendszerünk további át- mivoltában!” Úgy hiszem, éhnél alakítása, ésszerűsítése, hanem a korszerűbben ma sem mutathatlegtágabb értelemben vett társa- nánk be haza és haladás, madalmi, politikai- és kulturális in- gyarság és emberiség — hazatézményrendszerünk reformja, szeretetre alapozott — intemaciodemokratizálása, megújítása is. nális kapcsolatát. | Közös megegyezésen és belátó- — Kis népeknek nincs más le- j són alapuló rend; politikai de- hetőségük ma sem, csak arra, hogy mokrácia; tiszta, áttekinthető vi- lélekben, erkölcsben, szellemben szonyok a közéletben; több ész- nagy néppé váljanak, ellenkező szerűség a termelésben; nagyobb esetben folyton szegényednek és igazságosság az’ elosztásban; tel- morzsolódnak. A nemzetek kéjesebb szociális biztonság a tér- zött verseny van a világban, sze- I | sadalomban; gazdag, sokszínű 4 rencsére nemcsak fegyverkezési | kulturális élet; tudatosabb, ma- verseny, hanem az emberi-nemgasabb rendű, megalapozottabb zet' minőség versenye is. Nekünk köznevelés; ezekben jelölhetők ez utóbbi verseny tetszik, ez a meg legfontosabb vágyaink és tö-: lehetőségünk, ebben kell és ebrekvéseink ma. Nem irreális vá- ben akarunk résztvenni. Mi alagyak és törekvések ezek, de meg- pozhatupk.e versenyben múltunk, valósulásuknak., fontos feltétele, történelmünk valódi értékeire, a hogy a nemzet, a magyar társa- magunk által kiküzdött szociadalom közös akaraton legyen. lizmus vívmányaira, a demokrácia fejlesztésére szóló elkötele- zéttségünkre. j JJf __j- 2 -
