Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
A VÁROS NÉPESSÉGE 1687-1848 KÖZÖTT
A bevonult és itt elszállásolt katonaság, továbbá az annak nyomában jövő iparosok, kereskedők és azok családtagjai tették ki eleinte Eger lakosságát, továbbá azok, akik itt rekedtek, vagy a vár feladása után visszajöttek. Bebizonyított tény ugyanis, hogy az 1596. év előtti házbirtokosok közül egyetlen egy sem jelentkezett, az eltelt 91 év miatt nem is jelentkezhetett, mikor - mint kincstári szerzeményt újra kiosztották Eger házait a kérvényezőknek. 7 4 A török uralom után igen csekély népességgel rendelkező Egernek új telepesekre volt szüksége. Fischer Mihály kamarai adminisztrátor ezért már 1687. december 20-án levelet intézett Heves és Külső-Szolnok vármegye - tudomása szerint Gyöngyösön, ténylegesen pedig Losoncon ülésező - rendjeihez, hogy aki Eger városban kíván megtelepedni és házat szerezni, az jelentkezzék az egri harmincadosnál. 7 3 A telepítési feltételek között öt évi mentesség szerepelt minden teher alól. Az 1687-1720 közötti időszakról igen heterogén irat- és összeírási anyag maradt fenn a város levéltárában. Ezek értékelése, azonos szempontok szerinti rendszerezése igen nehéz, majdnem lehetetlen vállalkozás. A nehézségeket növeli az, hogy a vizsgált időszakban állandóan változott a város lakossága. A források alapján lehetetlen nyomon követni a folyamatos bevándorlást és elköltözést. Ebből az időszakból csak korábbi lakosságbecslésekre hagyatkozhatom, meg sem kísérelve azt, hogy valamennyire is pontos lakosságszámot adjak. Breznay Imre szerint 1690-ben a város népessége megközelítőleg 2000, 1700-ban 5000 fő lehetett. Az utóbbi évre Szederkényi Nándor 6000 fős lakosságszámot közölt. 7 6 Az egri jezsuiták história domusának 1704. évi bejegyzése 4000 főre teszi a város lakosságát. 7 7 Soós Imre elhunyt levéltár-igazgató szóbeli közléséből tudjuk, hogy a jezsuita háztörténeti kötet szerint a Rákóczi-szabadságharcot követően, 1711-ben a lakosság száma 3000-re csökkent. A város társadalmi rétegződésére csak néhány, különböző célból és különböző szempont szerint készült összeírásból következtethetünk. Az első egri conscriptio az 1690-ből fennmaradt 7 8, úgynevezett Edelspacher-féle összeírás 384 világi és 47 egyházi háztulajdonost írt össze. Mivel az egyháziak között testületek (káptalan, szerzetesrendek) is szerepeltek, így ezekkel a továbbiakban nem foglalkozom. A 384 világi személy közül nemesi jogállású volt 21 fő (5,5%), polgár 162 fő (42,2%), tisztek és kamarai tisztviselők 21 fő (5,5%), egyéb városi lakos 87 fő (21,8%). Ez utóbbiak közé soroltam be - mivel társadalmi jogállásukat nem lehet megállapítani - az újkeresztényeknek nevezett, katolikus hitre tért mohamedánokat is. Nemzetiségi megoszlásuk szerint az összeírtak 52,34%-a volt magyar, 17,8%-a német, 15,25%-a délszláv és görög, akiket Egerben rácoknak neveztek, 13,02%-a újkeresztény és 1,3%-a ismeretlen nemzetiségű. 7 4 Breznay 1933. 53. 7 5 HML H. és K-Sz. vm. nemesi közgy. ir. IV-l/b/8. 1687. 39. 7 6 Breznay 1933. 57., 58., 79. 7 7 Nagy 1978. 178. 7 8 HML EÉGlt. XII-3/a/58. Liber 58. 28
