Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE
Kiemelte Fazola János nevét, akinek számadásait hibásnak találták. A feljelentésnek valószínűleg volt alapja, mert a biztos figyelmeztette a magisztrátus tagjait. Ennek ellenére megerősítette őket hivatalukban. 28 4 1824. február 4-én a tisztújításkor, mivel „a hivatalokban semmi üresség nem tapasztaltatott, emellett közbejött egy szomorú véletlen eset is a nagyméltóságú boldogult érsekünk kimúlta által", ezért az eddigi elöljárókat erősítették meg hivatalukban. 28 5 1826-ban a Heves vármegye részéről kiküldött Elek Ferenc táblabíró azt javasolta, hogy mivel a tisztségviselők ellen semmi kifogás nem merült fel, egyesült felkiáltással, azaz nyílt szavazással erősítsék meg őket hivatalaikban és csak az üres helyekre válasszanak új személyeket. A választók nagy többségének kívánságára a szokásos módon zajlott le a választás. 28 6 Az 1835. évi tisztújításon a város lakosai igen nagy számban megjelentek. Akkora volt a tömeg, hogy a városháza termében csak harmadrészüknek volt hely, ezért az érseki prefektus javaslatára az udvaron zajlott le a választás. A szavazatukat leadok annyira fegyelmezetlenek voltak, hogy nagy igyekezetükben még a szavazatszedésre kirakott íróasztalt is feldöntötték és összetörték. 28 7 Az 1837. március 31-ére összehívott tisztújítás előtt a város közönsége a magisztrátushoz fordult, s az 1832-36-os országgyűlés 9. törvénycikkére hivatkozva javasolta, hogy a tanácsnokokat és jegyzőket, valamint a nagyobb tisztviselőket földesúri kijelölés nélkül válasszák. A tanács szerint azonban Egerre nem alkalmazhatók a törvény előírásai, mivel a város transactioja másként rendelkezik. A népszószóló Fekete László elnökletével délutánra összehívták a város közönségét, hogy bizottságot jelöltjenek ki egy folyamodvány megírására. A későbbi tisztújításon Csiky Sándor ügyvéd tiltakozott az elmúlt időszak választási gyakorlata ellen, s javasolta, hogy a bírói hivatal kivételével a többi tisztségre ne jelöljenek a földesurak. 28 8 1839-ben „a választók egy részének háborgó nyugtalansága miatt" szavazati választásra küldöttséget kellett kinevezni. A választók nagy része azonban a városháza kapuján betódulva akadályozta a küldöttséget munkája végzésében, ezért ismét visszatértek a közfelkiáltáshoz, mint szavazati módhoz. Ez kedvezett annak, hogy ismét az érsek pártfogoltja, Csépány János kerüljön megválasztásra. Az 1843-as tisztújítás is botrányosan zajlott le. Választás közben az elégedetlenkedő tömeg megtámadta a városházát, ablakait bedobálta, és csak a városházára és a piacra rendelt katonaság tudta a rendet helyreállítani. Az 1847. évi tanácsülési jegyzőkönyvbe kivételesen bejegyezték a szavazás módját. ,A szavazó a szavazatot tolmácsoló golyóbist elnök főbíró úr kezeiből nyerte, és senkitől nem látva tette annak nevével jegyzett ládácskába. A belső 28 4 HML Eger v. ir. V-l/b/296. B. CLXIII. a. 147. és 161. 28 5 HML Eger v. tjkv. V-l/a/91. 57-58. 28 6 HML Eger v. tjkv. V-l/a/93. 162-163. 28 7 HML Eger v. tjkv. V-l/a/102. 78-79. 28 8 HML Eger v. tjkv. V-l/a/106. 312-313. 75
