Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE

tanács miután kijelölte a kisebb tisztségviselőket, behívatták a külső tanácsosokat, mint szavazattal bíró egyéneket, és ezt követően megejtették a titkos szavazást. A kisebb tisztségviselők megválasztása után a tanácsterem ajtaját megnyitották, és az összegyűlt lakosok előtt felolvasták, akik megéljenezték őket. A megválasztott tisztségviselők az esküt nyilvánosan a lakosok előtt tették /e."

28

9 A tisztújításnak megvolt a maga rituáléja. Mindig a tisztújításon elnöklő személy nyitotta meg hosszabb vagy rövidebb beszéddel. Ezen ismertette a földesurak álláspontját a választás módjával kapcsolatban, egyúttal erkölcsi intelmeket is mondott, melyben figyelmeztette a megjelenteket a fegyelmezett viselkedésre. Ezt követően a főbíró is beszédet mondott, melyben értékelte hivatali működését, főleg annak nehézségeit, és elnézést kért azért, ha a város valamelyik lakosát általa méltánytalanság érte. Ezt követően lemondott bírói hivataláról azzal a kijelentéssel, hogy mivel tisztújítás van, ezért a bírói tisztségre választani csak abban az esetben lehet bárkit, ha az üresen áll. Ugyanerre hivatkozással a jegyző és a tanács tagjai is lemondtak Ezt követte a tényleges választás. A szavazás általában közfelkiáltással folyt. Ha nem lehetett eldönteni, hogy ki kapta a legtöbb szavazatot, akkor külön szavazás következett. A tisztújítást vezető elnök szavazatszedőket jelölt ki a jelen lévő káptalani és megyei tisztségviselők közül. Minden jelölt nevét külön dobozra írták, s a szavazásra jogosultak voksaikat az általuk megválasztani szándékozott jelölt nevével jelzett dobozba rakták. Az előre kijelölt szavazatszedők a városháza kisebb termében számlálták össze a voksokat, majd az eredményt közölték a levezető elnökkel és a jelenlévőkkel. Az ilyen külön szavazások eredményhirdetésének jegyzőkönyvéből lehet megtudni, hogy egy-egy tisztújításon hány szavazásra jogosult személy vett részt. Tisztviselők fizetése Fenesy püspök 1696. június 20-án meghatározta a tisztviselők fizetését. A főbírónak 150 magyar forint, 18 kila búza, 2 gönci hordó bor, ugyanannyi sör, 200 font tehénhús, a hat belső tanácsosnak egyenként 18 magyar forint és 8 kila búza, a nótáriusnak 100 magyar forint, 12 kila búza és egy gönci hordó bor volt a fizetése. Jövedelmük közé tartozott még az adásvételi szerződésekért fizetett 1 tallér (másfél rénes forint), melynek fele a jegyzőé, másik fele a városé lett. A törvényes levelek és szerződések taksája teljes egészében a nótáriust illette. A felsorolt tisztviselők mentesek voltak a kvártélyozás és egyéb városi munkáktól, de a porciózástól és a földesúri taxafizetés alól nem.

29

0 A többiek járandósága ekkor nem lett meghatározva. A városi tanácsosok és hivatalviselők fizetéseit a XVIII. század végéig csak szórványosan ismerjük. Az eltérő időpontokból származó adatok egymással nem hasonlíthatók össze, annál is kevésbé, mivel a járandóságoknak bizonyos hányadát mindig természetben adták ki, s azok pénzértéke a mindenkori árviszonyok függvénye volt. 28

9 HML Eger v. tjkv. V-l/a/115. 29

0 HML Eger v. ir. V-l/b/1. B. II. a. 83. 76