Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE
által átadott kilenc úrbéri kérdőpontra adandó válaszok meghallgatása, majd megfogalmazása volt. 1771. június 26-án ismét nagygyűlés volt ebben a kérdésben, és a két tanács, valamint a meghívott fertálybeliek egy akarattal és közfelkiáltással mondták ki, hogy a Fenesy-féle transactiot kívánják fenntartani, s nem támogatják az úrbéri rendelet bevezetését. Ezzel kapcsolatos kérelmüket 1771. június 28-i dátummal juttatták el az uralkodóhoz. 10 0 E két utóbbi eset azt jelzi, hogy a XVIII. század nagyobb részében a két tanács testületénél nagyobb létszámú, fontos ügyeket tárgyaló gyűlésen már nem az összes lakos vett részt, hanem a belső és a külső tanács tagjai, a nemesek, a polgárok egy része, illetve egyes gazdagabb, előkelőbb lakosok. A tanácsülési jegyzőkönyvek azt mutatják, hogy ezeken a gyűléseken jelenlévők száma eléggé korlátozott volt, 1766-ban pl. 166 fő. 1790-ben s az azt követő években viszont tényleg többször hívták össze Eger város generális gyűlését. Ekkor folyt Eger második szabad királyi városi rangemelési kísérlete. Legnépesebb és leghosszabb ideig tartó volt ezek között az a népgyűlés, amelyet 1791. október 3-án tartottak és amelyen nagyon hosszú és részletes előterjesztést szerkesztettek. A földesurak ennek a felszabadulási kísérletnek kapcsán játszották ki a városi lakosság egy részét arra, hogy kétségbe vonják a város magisztrátusának jogosultságát az egész városi közösség úrbéri perbeli képviseletére. 1 0' A XIX. század elejétől azután ismét mint építő (tisztújító) szék szerepel, s az önkormányzat tagjait választja. Létszáma fokozatosan megváltozik. A város vezetői már a XVIII. század végén az előzőek kapcsán felismerték, hogy a város felszabadulási perében hasznos, ha a tanács maga mögött bizonyos tömegerőt is tudhat. Ezért arra törekedtek, hogy a tisztújításon minél több városi lakos vegyen részt. így a gyakorlatban 1825-től a város összes nemesi és polgári jogállású lakosa részt vett és szavazott az építő széken. Választott község Rotteinstein Ferenc püspöki prefektus 1748. január 9-én kiadott rendelkezésében említik először a választott vagy „electa communitas"-t. A rendelet a város tisztújítását szabályozza, és felsorolja a szavazók sorrendjét, amelyben a harmadik helyen voksoló „kistanácsbeliek után - a szavazás transactio szerint lészen a választott communitásé, mely száz személyt foglal magában". Az utasítás egyértelművé teszi, hogy tagjai a belváros lakosai közül kerülnek ki. Az nem derül ki a szövegből, hogy ki választja őket. Azt sem lehet megállapítani, hogy milyen szerződésre hivatkozik a prefektus, de nyilvánvaló, hogy a Fenesy-féle egyezményre nem, mert abban választott communitasról nem esik szó. 10 2 10 0 HML Eger v. tjkv. V-l/a/30. 102-107., Eger v. ir. V-l/b/84. B. CXV. b. 156. 10 1 HML Eger v. úrb. és félsz, pere V-5/3., Eger v. tjkv. V-l/a/24. 80-81. 10 2 HML Eger v. tjkv. V-l/a/15. 6. 38
