Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE
A választott községnek tehát 1748-ban a tisztújításban van szerepe, mint a szavazók meghatározott csoportjának. Az 1749-es tisztújításon a város korábbi tisztségviselőivel, a belső és külső tanács tagjaival ugyancsak a „communitas" szavazhat együtt. 10 3 Ezt követően ismételten Eszterházy Károly püspök alatt jelenik meg a választott község, ekkor is a tisztségviselők választása kapcsán. Közelebbről Farkas János városbíró elleni per tanúvallomásai említik, hogy a tisztújításon a belső és külső tanács tagjain kívül csak a seriesekből kiválasztott hat-hat ember vehetett részt az elmúlt 6-8 évben. Mivel a jegyzőkönyv 1786-ban készült, ezért feltételezhető, hogy az elektorok jelenléte 1778 körül válhatott szokássá. A tisztújításon résztvevők körére a városi magisztrátus nagyon vigyázott, mivel a városházán csak azok jelenhettek meg, akik oda behívót kaptak. 10 4 1783. december 21-én Eszterházy püspök levelet írt a tanácsnak, melyben kifogásolta a városi tisztújítás rendjét. A tanács erre adott válaszában javasolta, „hogy a belső és külső tanács tagjain kívül minden fertályból 6-6 embert kellene meghívni a tisztújító székre, akikhez jönne még a város plébánosa, mint második lelkipásztoruk. Ezek választanák meg azután a város tisztviselőit és tanácstagjait". 10 5 A püspök december 22-én jóváhagyta a felterjesztést és válaszlevelében leírta, „hogy azon hatvan személyek a fertályokból a két tanácsnak közértelméből választassanak a bíróválasztás előtt való nap, és a tizedesek által hívattassanak". A tanács által kiválasztott és a püspök által megerősített választókat 1783. december 30-án „ electa communitas" néven írták össze. 10 6 A város tanácsa 1786. december 22-én kérelmet terjesztett fel Eszterházy püspökhöz a tisztújítás szabályozására. Véleményük szerint a tisztújítás a „belső és külső tanácson kívül leginkább a purger lakosok által szokott véghez vitetni. Itt a purgerek minden választás nélkül megjelenhetnének, és ezekkel a nemes és írástudó személyek egyenlőképpen voksokat beadhatnák. Úgy mindazonáltal, hogy a hóstyákról is minden fertályból öt vagy hat gazdák, azok tudniillik, kik mérésre már a fertályok által kiválasztottak, feljöhetnének, kik hasonlóképpen voksokat az egész fertályok nevében béadnák". Eszterházy válaszában elrendelte, hogy „minden fertályból hat személyek, kik a város dolgait és a közjónak állapotját inkább értenék, magok a fertálybéliek által szabadon választatnának". A püspök álláspontja szerint mind a belváros négy, mind a külvárosok hat fertályából hat-hat személyt szükséges választani. 10 7 Ez összesen ekkor is 60 kiválasztottat jelentett az electa communitas-ba. 10 3 Egerv. tjkv. V-l/a/l5. 79. 10 4 HML Eger v. ir. V-l/b/113. B. LXXV. 586. 10 5 Breznay 1933. 145-146., HML Eger v. ir. V-l/b/102. B. LXVII. 50. 10 6 HML Eger v. ir. V-l/b/102. B. LXVII. 52., 53. 10 7 HML Eger v. ir. V-l/b/113. B. LXXV. 575., V-l/b/115. B. LXXVI. b. 1. 39
