Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
A VÁROS JOGI HELYZETE
szabályrendeletében határozta meg a hetivásárok (piacok) tartásának rendjét, mégpedig úgy, hogy ettől kezdve hetivásárt hétfőn és pénteken tartsanak a szokott helyen. 4 1 Országos vásárát Szent Mihály napján, azaz szeptember 29-én tartották. Az országos vásártartás jogának megszerzése Erdődy püspök érdeme, aki segítségével „kieszközölték a királytól, hogy itt tartsanak minden évben három vásárt, úgymint: 1. Szent Mihály arkangyal napján, 2. Remete Szent Pál és 3. Eszter napján". 4 2 A vásárjövedelmek 1795-ben teljes egészében a város kezébe kerültek. A malom- és a mészárszéktartás a kisebb királyi (valójában: földesúri) haszonvételek közé tartoztak, melyeket a földesúr vagy saját kezelésben vagy bérlet (árenda) formájában hasznosított. Az 1690. évi Edelspacher-féle összeírásban Beko András és Zachariás Schubert molnármester szerepel. 4 3 Az 1695. február 16-án keltezett, a Fenesy szerződést magyarázó püspöki levélben a földesúr engedélyezte Eger lakosainak, hogy a városon kívül egy kijelölendő helyen malmot építsenek. 4 4 A szerződés hetedik pontja szerint a mészárszékek gondviselésére a város köteles céhet állítani és minden nagyobb marha után a püspök részére öt font faggyúval adózni, a mészárosok pedig a marhák nyelvének a felét a püspöknek, fele részét pedig a városnak kötelesek adni. 4 5 A kocsmálás hasonló haszonvétel volt. A földesúr saját termésű majorsági, azután úrbéres szolgáltatásból (kilencedből, hegyvámból), a tizedből befolyt, vagy éppen vásárolt borait a maga jobbágyai körében értékesítette, ezért a jobbágyság csak negyed-, félévig mérhette ki saját bortermését. Eger 1687-1695 között nagy valószínűséggel bírta a kocsmálás jogát. A Fenesy szerződés hatodik pontja szerint Szent Mihály napjától újesztendő első napjáig mindenkinek szabad a városbeliek közül s a communitásnak is bort árulni és áruitatni, de csak az egri szőlőhegyen termett bort. Új esztendőtől március 31-ig csak a communitás árulhat bort, még akkor is, ha elfogyott az egri bor, s idegenből kell behoznia. Április első napjától Szent Mihály napig a bort és a pálinkát csak a püspökség árulhatja. A szerződés hatodik pontja alapján méhsert, ami hígított mézből erjesztett nemes ital, egész évben a város árusíthatott, de azt a sört, amelyet az árpa csíráztatásával nyert cefrés maláta és a komló főzetének erjesztésével készítettek, csak a püspök főzethetett és áruitathatott. 4 6 Komoly problémát jelentett a városnak külvárosai és határának jogi helyzete. Az 1695. év, amikor a város magánföldesúri függésbe került, időleges törést jelentett fejlődésében. A szabad királyi városi korszakban a lakosság tulajdonjogon bírta szőleit, szántóit, legelőit, s szabadon használta az erdőket is. Ezt követően az egész határ és a puszták átmentek földesúri tulajdonba, aminek hatásai nem 4 1 HML Eger v. tjkv. V-l/a/l. 380. p. 4 2 Bél 2001. 141. 4 3 HML EÉGlt. XII-3/a/58. Liber 58. 196 és 213. 4 4 HML Egri Kápt. Mit. Nagypréposti III. ir. XII-2/d/44. 81. sz. 32-35. 4 5 HML Egri Kápt. Mit. Nagypréposti III. ir. XII-2/d/44. 81. sz. 21. 4 6 HML Egri Kápt. Mit. Nagypréposti III. ir. XII-2/d/44. 81. sz. 28. 18
