Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
A per előkészítése. - Az anyagi javakhoz kapcsolódó adóssági, hagyatéki és csődügyekben indítandó rendes pert a megintésnek (admonitio) kellett megelőznie, melyet mindig írásba foglaltak. Szóbeli megintés nem fordult elő. Az admontio Egerben mindig a tanács előtt történt. Adósságügyben a hitelező kérésére a tanács becitálta az adóst egy meghatározott, többnyire két héttel későbbi ülésnapjára, majd a felek meghallgatása után, ha szükségesnek látta, megintette. A beidézetteknek, mind az adósnak, mind a hitelezőnek, mindig kötelező volt megjelenniük a megjelölt határnapra a tanács előtt - vagy személyesen, vagy ügyvédjük által képviseltetve ügyüket -, ellenkező esetben elveszítették a pert. Ez az esetek számát tekintve ritkán fordult elő. 1722. július 17-re hívatta be a tanács Orbán Miskát, aki nemes Bagossy Mártonnak tartozott. Mivel nem jelent meg az előzőleg kijelölt határnapon, így a törvény szerint a pert elveszítette. Bagossy Mártonnak viszont nem az volt a célja, hogy adósát tönkretegye, s ezt ki is fejtette, hanem az, hogy a kölcsönadott pénzét megkapja. így a most már megjelent Orbán Miskának kérésére hozzájárult, hogy az aratás után fizesse meg a kölcsönt. 38 8 A tanács igen gyakran alkalmazta a felek beidézését. Ez adósságügyekben többnyire hatásos volt, és mire a kijelölt nap elérkezett, az adós már többnyire vagy egészében, vagy részben törlesztette kölcsönét vagy megegyezett hitelezőjével. így a kijelölt napon már csak tudomásul vette ezt a tanács, és a pert elejtette. A kijelölt határnap rendszerint 15 nap volt, de ettől eltérhetett a tanács, s tágabb határidőt szabhatott hagyatéki ügyekben, valamint vidékiek és külföldiek idézése esetén. A tanács mindig arra törekedett, hogy megegyezésre bírja a feleket. Ez a hitelezőnek, s különösen az adósnak is érdeke volt. 1772. március 11-i ülésére felhívatta a magisztrátus a városházára Naum Bálint görögöt, aki a tanács lajstroma szerint 116 rajnai forinttal tartozott Gilányi Mihálynak, szerződés szerint pedig 75 forinttal Gudoszky Györgynek. A tanács miután bizonyítottnak látta az adósság tényét, amit Naum sem tagadott, felszólította, hogy a bejelentőknek (ekkor még nincs feljelentésről szó!) fizesse le a fenti összegeket. Egyúttal törvényesen megintette az adóst. Naum Bálint megígérte, hogy a megintés napjától kezdődő egy quindena (15 napi időtartam) alatt Gudoszky Györgynek, majd 30 nap alatt Gilányi Mihálynak minden körülmények között megfizeti az adósságot. Az ígéretet a hitelezők tudomásul vették. A jegyzőkönyvbe azt is belefoglalták, hogy ha az adós a fenti időpontig nem teljesíti kötelezettségét, akkor végrehajtást kezdeményeznek ellene. 38 9 Ha az admonitio hatástalan maradt vagy a megegyezés nem jött létre, következett a keresetlevél elkészítése és benyújtása. A városi bírósági terminológia Egerben erre a kérvény ( instantia) kifejezést használta. A keresetlevelet latinul, majd később magyarul írták. A Hármaskönyv a kereset-elévülést a polgároknál 12 évben adja meg. De a perbeli ellenfélnek joga volt a keresettel szembeni tiltakozásra {protestatio), és ha a 38 8 HML Eger v. tjkv. V-l/a/7. 200. 38 9 HML Eger v. tjkv. V-l/a/32. 49. 98
