Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
gyakorlatban a tiltakozás után egy éven és egy napon belül a felperes elmulasztotta az ellenfelét perbe idézni, akkor a keresete elévült. A per az idézéssel (citatio, evocatio) terelődött végleg bírói útra. Az idézőlevél gyakran maga a keresetlevél vagy annak a mása volt, melyben az 1727:30. és az 1807:8. tc. alapján világosan le kellett írni az egész keresetet, hogy a megidézett felkészülhessen a védelemre. A felperes bizonyságlevelet kért és kapott a szabályszerű idézés megtörténtéről. A bíróság előtti perszak kezdetét az jelezte, hogy a felperes kérésére a bíróság felvette a pert (levata) és kinyilvánította az alperes megjelenését. A per állásáról a jegyző tájékoztatta a bíróságot. Mindkét fél halasztást kérhetett, s az alperes a kereset ellen kifogásokat (exceptiones) tehetett. Ha nem volt ilyen vagy a bíróság elutasította azokat, akkor az alperes felelete következett a keresetben foglaltakra. A bizonyítás elsősorban a panaszos fél, a felperes kötelezettsége volt, de az alperesnek is bizonyítania kellett, ha valamit állított. A bizonyítás eszközei főként okiratok, annak hiányában tanúvallomások, ritkán a bírósági helyszíni szemlék voltak. A perek az eljárás bonyolultsága miatt évekig elhúzódhattak. 1721 elején Szekeres Pál és Demeter adósságkövetelési pere már két éve folyt Kiss Albert ellen, s akkor is megegyezés zárta le. 39 0 Még tovább tartott az eljárás, ha az egyik fél nem egri lakos volt, mert polgári perekben az alperes lakhelye szerinti bíróság volt illetékes. 1847. január 8-án egy tibolddaróci felperes levele szerint egy egri áccsal szembeni adósságkövetelési pere már hat éve tartott. 39 1 Az 1831. évi statutum szerint Eger város tanácsa előtt a polgári pereket, ha azok 60 forint összeget meg nem haladó tárgyról folytak, sommás eljárásban tárgyalták. 39 2. Vizsgált korszakunk utolsó időszakában már annyira gyakorlattá vált, hogy szinte teljesen kiszorította a város bírósága előtti formális pereket. Iratait 1847-től már teljesen külön csomókban kezelték, a város többi iratától elkülönítve. 39 3 ítélet, perorvoslat. - A bíróság, ha az adós többszöri megintés után sem fizetett, közbülső ítélettel börtönbe is vethette. Ez történt 1785-ben Kamer Sebestyénnel, aki szabadon bocsátásáért vállalta is, hogy kifizeti tartozását. 39 4 A polgári perekben is lehetséges kezessége való szabadlábra helyezés. Ilyenkor a kezesek vállalták, hogy ha az adós nem fizetné meg tartozását, akkor ők saját javaikból megtérítik azt, mint pl. Rácz Szakmáry István 180 forintos 39 0 HML Eger v. tjkv. V-l/a/7. 126. 39 1 HML Eger v. ir. V-l/b/504. 1847:1. 39 2 HML Eger v. külön kezelt ir. V-l/d/34. 176. sz. 39 3 HML Eger v. ir. V-l/b/504„ 509., 513., 39 4 HML Eger v. tjkv. V-l/b/ B. LXXI. 169. 99
