Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
A VÁROS JOGI HELYZETE
magyar és német jelölt közül a város polgárai választották meg Faragó Andrást bírónak. 9 Kialakulatlan volt az egész kamarai korszakban a városi önkormányzat szervezete, bár bizonyos tisztségek megjelenésére már vannak adatok. 1692. december 22-én tűnik fel először a város mészárszékeinek kurátora, majd 1693-ben és 1694-ben is előfordul. 1693-ban már van borbírója is a városnak. 1 0 Eger a vizsgált időszakban igyekezett kikerülni mind Borsod, mind Heves és Külső-Szolnok vármegye joghatósága alól, a város ugyanis a két megye határvonalán feküdt, az Eger-pataktól Ny-ra Heves, attól K-re Borsod megyében. A polgárok sorozatban tagadták meg a vármegyék által rájuk kirótt adók fizetését. 1692 augusztusában viszont már arról panaszkodtak, hogy részükre öt év szabadság volt ígérve és egy sem telt el, máris adókkal zaklattatak a vármegyék által. Panaszaik közt felsorolták még, hogy őrlőmalmuk nincs, kevés a városban a mészáros, a sört is drágán mérik, az accisa nevü fogyasztási és a szállítási adó elviselhetetlen és akadályozza a város fejlődését. Eger királyi várossá jelöltetett, a királyi városok pedig a vámok fizetésétől mentesek. A városban a legjobb házakat a püspök, a káptalan, a szerzetesek s a katonaság foglalták le, akik adómentesek, így a városra esendő teher a szegény polgárokat fogja nyomni. Kérik az öt éves mentesség meghosszabbítását." 1692 novemberében Eger város közönsége felségfolyamodvánnyal fordult a királyhoz, melynek második pontjában ismételten azt kérte, hogy Egert, mint fegyverrel szerzett királyi tulajdont, sorolja a szabad királyi városok közé, és a többi szabad és királyi városok módjára különleges privilégiumokkal adományozza meg. 1 2 Ezt követően az egriek egy nem egészen átgondolt lépéssel megpróbálták meggyorsítani a szabad királyi városi rang végleges elnyerését. A város 1693 elején ezüstből kisebb s nagyobb pecsétet csináltatott „sigillum liberae ac regiae civitatis Agriensis" körirattal, s ezt mint a szabad királyi városi jelleg magától értetődő tartozékát és kiegészítő részét használni is kezdte. 1 3 Ez az egyoldalú és önkényes döntés azonban nemhogy meggyorsította volna a hőn óhajtott privilégium elnyerését, hanem inkább annak elvesztéséhez vezetett, mivel a szabad királyi városi pecsét használata határozott ellenlépésekre késztette a püspököt és a káptalant. Már a Lipót-féle resolutiót megelőzően, 1688. március 24-én Dovich Miklós patai főesperes és éneklőkanonok az egri káptalan nevében öt pontból álló követelést nyújtott át Fischer Mihály kamarai adminisztrátornak, melynek eredményeként a káptalan 16 házat kapott a vár alatt a későbbi Káptalan utcában, továbbá egy mecsetet addig, míg a várban a Szent János székesegyház újjáépül. A plébánia pedig megkapta a város nyugati oldalán a Szent Mihály templomot. Az 9 Szántó 1964. 354., Szederkényi IV. 1893. 14-15. 1 0 HML Eger v. ir. V-l/b/1. 45., 53., 54. 1 1 Szederkényi IV. 1893. 15-17. 1 2 Iványi 1930. 16. 1 3 HML Egri Kápt. Mit. Nagypréposti I. ir. XII-2/b/15. N. 3. Div. 1. Fasc. 2. fr. 11. 9
