Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
A VÁROS JOGI HELYZETE
egri püspök, Fenesy György visszaszerezte a várban azt a házat, melyben egykor az egri pasa lakott, a városban pedig Ibrahim pasa házát. 1 4 1688. szeptember 3-án a királyi elhatározás kihirdetésekor - mint már említettük - Miklóssi Péter örkanonok ellentmondott és tiltakozott a rangemelés ellen. Fenesy püspök következő lépése, melynek a pontos időpontját sajnos nem ismerjük, az volt, hogy a várhoz tartozó egykori püspöki uradalmi falvakat és birtokokat három évre bérbe vette a kincstártól, nehogy idegen kézbe jutván nehezebbé váljon ezek visszaszerzése. Ezekbe a falvakba nem tartoztak bele a török időkben elpusztult Álmagyar, Cegléd, Szőllőske és Tihamér faluhelyek, továbbá Kocs és Tekse-Szalók puszta, mivel ezeket a kamara Egerhez tartozónak tekintette, és így ezek határát az egriek használták is. 1 5 1693. április 14-én Pethes András széplaki apát, egri éneklőkanonok és kassai plébános a káptalan nevében tiltakozott a jászói hiteles hely előtt az ellen, hogy Eger város polgárai egy Bécsben vagy egyebütt készített nagyobb és kisebb ezüst pecsétet használnak az említett körirattal. 1 6 Fenesy nevében pedig prokurátora, Laczkovics István jelentette be tiltakozását Gyöngyösön az 1693. július 14-i megyei közgyűlés előtt a jogtalan pecséthasználat ellen. 1 7 1693 júniusában Fenesy egy emlékiratot juttatott el a Magyar Királyi Udvari Kancelláriához. Ebben panaszt emelt püspöki városának, Egernek felszabadítása ellen, s követelte, hogy a város által törvénytelenül valahonnan és valahogyan nyert privilégiumot semmisítsék meg, s székhelyét helyezzék vissza a török hódoltság előtti jogi helyzetébe. A püspök hivatkozott az 1687. évi 17. törvénycikkre, és érvként ismertette a püspökség régi privilégiumait, melyeket Szent István, Szent László, IV. Béla, I. Károly (Róbert), I. Mátyás és I. Ferdinánd királyoktól kapott, továbbá az egri egyházmegye Szent János könyvében található egri urbáriumot. 1694 nyarán a püspök a kiküldött bizottság előtt bemutatta IV. Béla király 1261. évi oklevelét, a püspökség Egerre vonatkozó privilégiumait, a Szent János könyvet, és ezekkel a dokumentumokkal sikerült bebizonyítania, hogy Eger városának mindig is az egri püspökség és a káptalan volt a földesura mindaddig, amíg a várat és a várost a török el nem foglalta. 1 8 Ezekkel a bizonyítékokkal szemben a város semmi érdemlegeset nem tudott felmutatni, így a küzdelem véglegesen eldőlt. A király a kettős földesurak kérelmére már 1694. július 14-én elrendelte, hogy vonják meg Egertől a megszerzett privilégiumot 1 9, majd augusztus 14-én visszataszította a püspöki városok sorába. A király parancsa szerint Eger városa a püspök és a káptalan által bemutatott bizonyítékok szerint a török uralmat megelőző időszakban az egri püspökséghez tartozott, s ezért neki azt vissza kell 1 4 HML Egri Kápt. Mit. Nagypréposti I. ir. XII-2/b/15. N. 3. Div. 1. Fasc. 2. fr. 8. 1 5 HML Eger v. úrb. és félsz, pere V-5/1. 1 6 HML Egri Kápt. Mit. Nagypréposti I. ir. XII-3/b/15. N. 3. Div. 1 Fasc. 2. fr. 11. 1 7 Szederkényi IV. 1893. 18. 1 8 HML Eger v. úrb. és félsz, pere V-5/1, Szántó 1964. 360. lap. 1 9 Iványi 1930. 21. 10
