Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
A VÁROS JOGI HELYZETE
A VÁROS JOGI HELYZETE Jogállapot szempontjából Eger önkormányzatának a török kiűzésétől az 1848-as forradalomig tartó 160 éves története két korszakra osztható. Az első korszak 1687. december 17-től, a török csapatok kivonulásától 1695. január 4-ig tartott, mely időszak alatt a város kamarai irányítás alatt volt, s a szabad királyi városokhoz hasonló jogokat élvezett. Ezalatt indult meg a város rohamos ütemű bcnépesedése, megkezdődött gazdasági életének helyreállítása, közigazgatásának kiépülése. A második korszak 1695. január 4-től, az úgynevezett Fenesy-féle egyezmény megkötésétől, Egernek ismételten magánföldesúri kézre kerülésétől 1848-ig, illetve 1854-ig, a Bartakovics Béla egri érsekkel kötött megváltási szerződésig tartott. A kamarai szabad királyi város A visszafoglalást követően a Habsburgok Egert új szerzeménynek tekintették, mellyel a fegyver jogán szabadon rendelkeztek. Mellőzték a kettős földesuraság, a püspökség és a káptalan Egerre vonatkozó régi birtokjogait, egyúttal kivették a várost a magyar kormányszékek hatásköréből és közvetlenül az Udvari Kamarától függő budai kamarai adminisztráció irányítása alá utalták. Fischer Mihály kamarai adminisztrátor 1688. január 10-én az Udvari Kamarához írt levelében továbbította az egriek kérdését, melyben azt vetik fel, hogy „nem fognak-e a királytól bizonyos immunitásokat és kiváltságokat kapni". Egyúttal javasolta, hogy az egykori püspöki várost emeljék a szabad királyi városok közé. Ezt a javaslatát a királyhoz írt 1688. július 20-i felterjesztésében is megismételte. 1 1688. augusztus 3-án I. Lipót beleegyezését adta Eger szabad királyi városi rangra emeléséhez, mely döntéséről 1688. augusztus 6-án állították ki a Fischer Mihályhoz intézett német nyelvű határozatot. 2 Az uralkodói „resolutio" formálisan ugyan nem jelentett szabályos privilégiumlevelet, de azt mindenesetre Fischer 1688. szeptember 3-án kihirdette a város előkelőbb lakói előtt. A kihirdetésnél jelen volt Miklóssi Péter egri őrkanonok, aki Pászty Mihály szihalmi plébános és Déme István borsodi esküdt ülnök előtt, Fenesy György egri püspök, a káptalan és az egész papság nevében ünnepélyesen ellentmondott és tiltakozott a rangemelés ellen. 3 Ez a rangemelés a magyar közjog értelmében is támadható volt. Az 1687:17. tc. ugyanis kimondta, ,flogy a szabad királyi városok számát ne szaporítsák... 1. §. Azok sorába ekkorig fel nem vett helyeket ezen túl fül ne vegyék, a jelen cikkely ellenére valamely oknál fogva jövőben netalán felveendőket pedig fel nem veiteknek tekintsék. 2. §. Ha csak O császári és királyi felsége a nagy érdemektől, a 1 Iványi 1930. 8., 10., Szántó 1964. 356. 2 Iványi 1930. 10-11. 3 HML Egri Kápt. Mit. Nagypréposti I. ir. XII-2/b/15. N. 3. Div. 1. Fasc. 2. fr. 7. 7
