Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
szigorúan tilalmazza a város statutuma". 46 5 Meg akarták ugyanis akadályozni, hogy az egymáshoz közel épített házakról továbbterjedjen a tüz, aminek volt esélye, hisz a házak tekintélyes része az 1690. évi összeírás szerint fából épült. 1716. október 12-én a tanács a tüzek elleni védekezés érdekében elrendelte, hogy minden fertály esztendőben a kerületi tizedessel együtt két-két - név szerint felsorolt - tehetősebb polgár (akik részben a külső tanácsból kerültek ki) a házakat látogassa meg, a tűzveszélyes épületrészeket csináltassák meg a ház gazdájával. Az erre adott rövid határidő betartását is ellenőrizzék, s ha kell, büntessenek is. Ha viszont a kiküldöttek nem járnak el elég körültekintően, akkor hanyagságukért a város tanácsa bünteti meg őket. 46 6 1727. január 2-án Erdődy Gábor földesúr kezdeményezésére a város tanácsa kimondta, hogy a város falain belül nem szabad a házakat szalmával vagy náddal fedni annak tűzveszélyessége miatt , 46 7 1764-ben a tanács úgy rendelkezett, hogy a kémények építésekor azokba fagerendákat berakni ne merészeljenek. 46 8 1770-ben a városi tanács által kiadott statutum első pontjában kimondták, hogy az újonnan építendő házak „cserepekkel födettessenek be". m Miután az előző években több elhanyagolt kéményre volt panasz, 1786. május 2-án a tanács elhatározta, hogy a külső tanács tagjai végigvizsgálják a házak kéményeit, és ahol kell, a tulajdonost kötelezik, hogy kéményét megfelelő állapotba hozza, majd ha ez nem eredményes, akkor jelentik a tanácsnak. 47 0 A XVII. század közepétől találunk kéményseprő mestereket a városban. 1750-ben egy, 1786-tól már két kéményseprő dolgozott Egerben, akik a többi mesterekhez hasonlóan inasokat és legényeket is tartottak. 47 1 A városnak a tűzoltáshoz előírt eszközeit Eszterházy Károly püspök 1764. január 3-án kihirdetett rendeletéből ismerjük: 47 2 kilenc vasalt szekér, azokon vasabroncsos lajtok, minden lajthoz egy alacsony, széles, nyolc akós kád vasabroncsokkal, mely kád a lajtos szekérnek hátulján legyen. Minden szekéren két csáklya és két előírt hosszúságú lajtorja. A lajtok gyors töltéséhez mellettük legyen tölgyfából készített, vasabroncsos két-két „méricske", kilenc lajt megoszlik, a mellettük levő eszközökkel együtt, a város nyolc utcája között. A tűzoltó eszközök között megtalálható volt a fecskendő is. Erről a statutum eléggé lekicsinylően ír: „Vagyon egy itten és az maradhat azoknak gondviselése alatt, kik most gondját viselik, de többre költséget tenni nem szükséges, mivel az alacsony épületekhez könnyebben és szaporábban hozzá férhetni a bőr vödrökkel, a magas épületeket 46 5 Breznay I. 1933. 247-248. 46 6 HML Eger v. tjkv. V-l/a/6. 160. Breznay Imre 1716. december 12-re teszi és „építkezésekre vonatkozó rendelkezésinek nevezi a rendeletet. 46 7 HML Eger v. tjkv. V-l/a/10. 3. 46 8 Breznay I. 1933. 253. 46 9 HML Eger v. tjkv. V-l/a/30. 2. 47 0 HML Eger v. ir V-l/b/111. B.LXXIII. B. 260. 47 1 Nemes 1975.81-92. 47 2 HML Eger v. tjkv. V-l/a/23. 6-13. 112
