Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
pedig föl nem éri, és ha lajtorják lesznek, azoknak segedelmekre többet fognak tehetni a bőr vödrök." Kommunális igazgatás Városi épületek A városházát az 1695. évi Fenesy szerződés már említi az adómentes épületek között. 1700-ban Telekesy István püspök állíttatta helyre először. 47 3 Ez az épület az akkori piac területére nézett, s a mai Széchenyi utca 12. számú háza helyén állt. A Hatvani kaputól a Rác kapuig vezető út déli része tölcsérszerüen kiszélesedett és teret alkotott. A piac fokozatosan terjeszkedett a mai Dobó tér irányába, s valamikor az 1710-es évek elején át is került oda. 1712-ben kezdték építeni az új városházát a jelenlegi helyén. Építőmesterei Kőmíves vagy Traxel András és Volfalter Márton kőművesek voltak. A kőanyagot a környékről nyerték, zsindelyt Rimaszombatról, deszkát Murányból, vasanyagokat Csetnekről, míg a kályhákat Pestről szerezték be. 47 4 Az építkezést 1718-ban fejezték be, amikor is elszámoltak a két mesterrel. 47 5 1 723-ban elkészíttették a város lobogóját, melyet a városházán helyeztek el. Ez vörös színű volt s a közepére ráfestették Csepelka Antal püspöki festővel a város címerét is. 47 6 1727-ben a város megvette a szomszédos telket is 600 forintért, és a városházát kibővítették. Földszintjén négy boltot alakítottak ki, melynek bérleti díjából a város bevételeit szándékoztak növelni. Az épület további hozzáépített udvari szárnyában helyezték el a magyar gyermekek iskoláját. 47 7 Az 1737-ben kezdett építkezések során hat újabb boltot nyitottak, majd emeletet húztak a piacra néző központi részre. A főbejárat fölé megfestették a város címerét is. 47 8 A tanács gondoskodott az épület berendezéséről is. Egy nagy almáriumot vásárolt a város levéltárába. 47 9 Az egri városháza oldalszárnya 1759. december 15-én leégett. Az újjáépítés 1764-ben kezdődött és 1770-ig elhúzódott. A városháza épületéről a tanács 1789-ben egy összeírást készíttetett. Ebből rekonstruálni lehet annak elrendezését, az egyes helységek funkcióját. A minoriták templomától kiindulva két bolt volt, majd a főbejárat másik oldalán három bolt és egy kocsma. A földszinten további nyolc bolt, majd egy szoba. A felső szinten volt a városbiró részére egy lakás, két polgár áristom, a prókátorok háza, előtte egy audiencia-szoba, a nagy tanácsterem, ahol egy nagy asztal volt 24 főre, 25 új kisebb bőrszékkel és 25 régi nagyobb bőrszékkel. Ez volt a külső tanács ülésterme. 47 3 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 232. 47 4 HML Eger v. ir. V-l/b/5. B. IV. 120., V-l/b/6. B. V. 138. 47 5 HML Eger v. tjkv. V-l/a/6. 12. és 293. 47 6 HML Eger v. ir. V-l/b/13. B. X. b. 49. 47 7 HML Eger v. tjkv. V-l/a/9. 46. 47 8 HML Eger v. ir. V-l/b/26. B. XVIII. b. 90. 47 9 HML Eger v. ir. V-l/b/27. B. XX. 34. 113
