Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
A VÁROS JOGI HELYZETE
beiktatás alkalmával átadni. Ezután meghatározták azt, hogy mit értenek Eger város alatt, ugyanis a középkori település több kisebb részből állt, melyeknek külön bírái és vezetői voltak. A megállapodás szerint a városfallal körülvett területet egységesen a püspökség alá tartozó városnak tekintik. A bíró és a tanács kijelölésének jogát a püspökség magának kötötte ki. Az egyezségbe bekerült, hogy a püspöki kúria, a kanonoki házak, a püspöki allódium és vadaskert, valamint egy kivételével a malmok, a fürdők, a téglaégető adómentesek és földesúri tulajdonba kerülnek. Ugyancsak adómentesek maradnak a királyi fegyver- és éléstár, a harmincadház, a plébániák, az iskola, a kolostorok és az ispotály. A szőlők után tized és kilenced, a szántóföldi terményekből tized jár a püspök-földesúrnak. Szent Mihály naptól (szeptember 29.) január 1-jéig a polgárság és a város szabadon mérheti saját borait. Ez idő alatt a földesúr csak egy kocsmában árusíthat. Január 1jétől március végéig kizárólagosan a várost illeti meg a bormérés joga. Április 1jétől Szent Mihály napjáig viszont csak a püspökség és a káptalan adhat el bort. A pálinka- és a sörmérés joga egész évben a földesurat illeti meg. A mészárszék hasznosítása a városé maradt, csupán azt kötötték ki, hogy a város nagyobb állatok után 5 font faggyút, a mészárosok pedig fél nyelvet adjanak a földesúrnak. A vásári és piaci helypénz kétharmad része a püspököt, egyharmad része pedig a várost illette meg. Az igazságszolgáltatást a püspöki tisztek a városi magisztrátus segítségével gyakorolják. Főbenjáró és birtokjogot érintő ítélethozatal, valamint a végrendeletek jóváhagyása a püspök joga. A birtokok adásvétele szabad, minden vitás ügy a tanácstól a püspökhöz fellebbezhető. A katolikus egyház szempontjából lényeges pont volt, hogy eretnekek (protestánsok) és zsidók nem települhetnek a városba. A megállapodás összegszerűen rögzítette azt is, hogy a város census és úrbér címén évi két részletben 600 forintot fizet. 2 2 Az egyezmény nyilvánvalóan Eger földesúri hatalom alá vetését jelentette, ezért a Kassáról hazatért megbízottak „polgártársaik méltó neheztelése s lelkiismerete által nyugtalanítva, igyekeztek vétkes gondatlanságukat" jóvátenni. A város közönsége nyomban emlékiratot szerkesztett, s azt elküldte Kurcz János Ignác budai kamarai adminisztrátornak. Ebben megírták, hogy nem önként, hanem kényszer hatása alatt járultak hozzá az egyezséghez. A követek a nekik szóló utasítás ellenére olyan végső megállapodást kötöttek, melynek pontjai az Egerben lakó nemesek előjogait sértik és a beköltözött libertinusok (szabados jogállapotúak) romlását fogják okozni. Különösen sérelmezték, hogy „olyan jobbágyi sorsra alacsonyító szolgai munkákkal" terhelték meg őket, mint a kaszálás, levélhordás, jégtörés, kertmüvelés, borhordás stb. Ezért a város a Kassán kötött szerződést nem tekinti magára nézve kötelezőnek. 2 3 2 2 HML Eger. v. ir. Miscellanea V-l/d/2. 13. sz. (A Fenesy-féle szerződés eredeti, a résztvevők aláírásával és pecsétjével hitelesített példánya - szövegét lásd a Függelékben.) Másolatai: HML EÉGlt. XII-3/a/7, HML Egri Kápt. Mit. XII-2/d/44. 81. sz., HML Eger v. ir. V-l/b/1. 64. és 65., 85., Eger v. úrb. és félsz, pere V-5/1. iratsorozatban 4 példány. 2 3 Szántó 1964. 363. 12
