Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
Részben katonai jellegű az a bécsi megkeresés, amit az Egerben tartózkodó Franz Scheppel óráslegény ügyében írtak, akit sorozás miatt a bécsi magisztrátus költségén a Német Vitézrend Főmestere gyalogezredhez kérnek elküldetni. 41 3 Nagy tüzesetek esetén a városok kölcsönösen értesítették egymást és segítséget kértek. 1797-ben Debrecen értesíti tűzesetről Egert, és mind pénzbeli segítséget, mind mesteremberek küldését kérik. 41 4 1801. július 24-én viszont Eger tanácsa köszöni meg Jászapáti városnak, hogy az egri tüzkárosultak megsegítésére pénzadományokat küldtek. 41 5 Az 1827. augusztus 26-i nagy tűzvész után, amikor a városháza is leégett, Eger körlevéllel fordult a szomszédos városokhoz, hogy mivel az elégett házak száma olyan sok, hogy a városban élő mesteremberek száma kevés a helyreállításhoz, kérik, hogy a megkeresett magisztrátusok elegendő munkával nem rendelkező kőműves és ács legényeiket bíztassák az Egerbe költözésre és az itteni munkára. 41 6 Kuriózumnak számított, amikor nem valamilyen jogügylettel kapcsolatban fordul egyik tanács a másikhoz, hanem valamelyik polgára részére kér támogatást. Rév-Komárom támogató levél kíséretében megküldi Eger város tanácsának Vizer István levelét, aki 1833-ban tudományos évkönyvet akart megjelentetni „Pallas" címen, s erre pénzt gyűjtött. 41 7 Katonai ügyek Beszállásolás A beszállásolás terhét a város lakói csaknem a török utáni korszak első percétől viselték. A város a viták megelőzésére megpróbálta a kötelezettség nagyságát pontosan meghatároztatni. Ennek ellenére állandó volt a nézeteltérés egyrészt a katonaság és a tanács, másrészt a lakosok között. A teherviselés feltételeit a magisztrátus mindenképpen biztosítani akarta. Ennek érdekében házépítési engedélyt is csak azzal a feltétellel adtak, ha az építkező az új ház után a porciót és a beszállásolást viselte. A beszállásolás mellé egyéb szolgáltatás - fűtés, világítás - is járt. A tisztek szállásáról külön gondoskodott a város. A beszállásolás kérdésében ellentét lehetett az egyes városrészek, elsősorban a belváros és a külvárosok között. Mentességet a beszállásolás alól csak igen ritkán adtak. A beszállásolás körüli teendőket a kvártélymester végezte. 41 8 1699. november 27-én a város tanácsa és a katonai parancsnok - az állandó atrocitások miatt - szabályozta a német katonák beszállásolási rendjét. Eszerint a 41 3 HML Eger v. ir. V-l/b/384. 1832:1804. 41 4 HML Eger v. ir.V-l/b/186. B. CX. a. 734. 41 5 HML Eger v. ir. V-l/b/203. B. CXXI. a. 766. 41 6 HML Eger v. ir. V-l/b/348. B. CLXXX. b. 1551. 41 7 HML Eger v. ir. V-l/b/384. 1832:1727. 41 8 HML Eger v. ir. V-l/b/4. B. IV. 80., V-l/b/8. B. VII. a. 11., V-l/b/45. B. XXXI. b. 147., V-l/b/104. B. LXIX. a. 178. 103
