Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
beszállásolt katona káplárja este köteles megvizsgálni, hogy a beszállásolt otthon tartózkodik-e, s reggelig nem szabad a házból kimennie. Ha éjszaka elhagyja a szállását vagy lopott valamit, esetleg mulatozik, a ház gazdája jelenti a város bírójának. A kocsmárosoknak a kiszolgálást, a katonáknak az ivást tiltották este 8 óra után, s hogy délután négy óra után a kocsmából a szállásukra italt vigyenek. Nem köteles a gazda sót, borsot vagy más fűszerszámot a beszállásolt részére biztosítani. Ha a katona követelődzik, azt jelenteni kell a bírónak. 4' 9 1834. augusztus 7-én az Egerben tartózkodó 34. gyalogezred 3. tábori zászlóaljától értesítik a magisztrátust, hogy a közkatonáknak a takarodó után tilos a szállásukon kívül tartózkodniuk. Ennek a tilalomnak ellenőrzésére egész éjszaka őrszemek járkálnak az utcákon, de kérik, hogy a városi őrök is segítsenek benne. 4 :" 1835. március 6-án a katonai parancsnok közli a várossal, hogy beleegyezése nélkül a katonáknak nem szabad lakást változtatnia. 42 1 A város köteles volt szállást biztosítani az itt állomásozó állandó katonaság fölött szemlét tartó főtiszteknek és kíséretüknek. Ilyen igényről mindig a helyi parancsnok értesítette a magisztrátust, így pl. 1833. május 20-án báró Lederer táborszernagy és kísérete, 1835. április 21-én Lobenstein dandártábornok érkezéséről. Ez utóbbinak a városbeli tábornoki lakást kellett méltóképpen előkészíteni. 42 2 A XIX. században már odafigyelnek a katonai parancsnokok, hogy katonáik kvártélya a kor viszonyainak megfelelően egészséges legyen. Gyakran konfliktust eredményezett, ha a város szemmel láthatóan egészségtelen szállást biztosít a katonáknak. 1835-ben 16 katonai szállásra együttesen, egy tiszti lakásra külön panaszkodott a helybeli őrnagy. 42 3 1835. december l-jén a parancsnok arra kéri a magisztrátust, hogy a munkácsi 9. hadosztálytól Egerbe érkező hat tisztnek és 250 katonának szállást biztosítson. 42 4 Ez már csak átmeneti igény lehetett, mert ekkorra éppen sor került két állandó kaszárnya városbeli átadására. A városi iratok arra mutatnak, hogy erre az időre igen megromlott a viszony a lakosság és a beszállásolt katonák között. 1832-ben sorozatban törtek ki verekedések a két fél között, melyből nemegyszer a szállásadó házigazda került ki győztesen (legalábbis rájuk panaszkodtak a katonai hatóságok átiratai). 42 5 A kaszárnyák létrehozása csak a legénység elszállásolását oldotta meg, továbbra is magánházaknál kellett elszállásolni a tiszteket. Erre 1842-ben született megoldás, amikor Pyrker László érsek a Korona címet viselő saját vendéglőházát katonai tisztilakul Eger városának adományozta. Az épület folyamatos karbantartására 5 ezer forintot ajándékozott a városnak, azzal, hogy azt, mint tőkét, 41 9 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 55. 42 0 HML Eger v. ir. V-l/b/400. 1834:1572. 42 1 HML Eger v. ir. V-l/b/405. 1835:483. 42 2 HML Eger v. ir. V-l/b/388. 1833:247., V-l/b/406. 1835:775, V-l/b/408. 1835:1893. 42 3 HML Eger v. ir. V-l/b/407. 1835: 766., 1342. 42 4 HML Eger v. ir. V-l/b/409. 1835:2272. 42 5 HML Eger v. ir. V-l/b/380. 1832:68., V-l/b/386. 1832:2062., 2064. 104
