Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE
fogtak hozzá a tanácskozáshoz." A tanács munkarendjén kívül 1765-ben a vásárbíróét, 1842-ben pedig az írnokokét állapították meg. 10 0 A tanácsüléseken hozott határozatok megőrzése és közzététele nyilvánvalóan mindig érdekében állt a magisztrátusnak. A tanácsülésekről jegyzőkönyvet készítettek, s az újonnan megválasztott bíró és nótárius hivatalba lépésekor átvette a város iratait is. A ládában őrzött iratok megmaradását, azok jogosulatlan kézbe való jutását azzal biztosították, hogy a kulcsokat a bíró és egy kijelölt tanácstag kezére bízták. 10 1 1701-ben a város iratait tartalmazó ládát még a Szent Bertalan plébániatemplomban tartották, később az iratok az ispotályba kerültek, ahol maga a tanács is ülésezett. 1767. szeptember 26-án „Mivel az ispotályba kijárni fölöttébb alkalmatlannak, terhesnek és illetlennek tetszik a nemes tanácsnak, determináltatott, hogy Rogács József úr háza felében, melyet a nemes város bír, vásárbíró úr minden eszközeivel, nótárius úr is az archívummal által hordozkodjanak, és ezentúl minden dolgaink ottan folytatni fognak. " 1783 után, a városháza elkészülését követően a városi levéltár is itt kapott helyet. 10 2 Az iratok kezelhetősége érdekében azok rendezése is szükségessé vált. Először erről 1750-ben hoztak határozatot, de a szakszerű iratrendet és a hozzá kapcsolódó segédletek elkészítését majd csak a korszak vége felé, 1811-ben írták elő. 10 3 Különös gondot fordítottak a város jogbiztosító irataira, ezeket a többitől elkülönítve, zárható ládában tartották, a kivételüket pedig szabályozták. 10 4 A tanácsülési jegyzőkönyvek vezetésének módját s vele együtt az ügykezelés mikéntjét az 1830-as évektől határozták meg. Előírták a protokollumokban a folyószámok használatát: „...meghatároztatok az is, hogy a tanácsgyűlésekben hozandó végzések szakaszonként az azok miképpeni végrehajtására teendő hivatalos jelentések rendesebb vezetése tekintetéből a mai napon hozandó jegyzőkönyvtől kezdve folyószám szerint megjegyeztessenek. " 10 5 A városigazgatás egyes területein külön jegyzőkönyvek vezetését rendelték el: így elkülönítették egymástól 9 9 HML V-101/a/10 70-71. p. (1817. január 31.), Kovács (szerk.) 1984. 267. p. 10 0 HML V-101/a/6 32. p. (1765. november 23.), HML V-101/a/14 240. p. (1842. június 4.), Kovács (szerk.) 1984. 141., 335. p. 10 1 HML V-101/a/2 306. p. (1705. április 24.), 637. p. (1716. szeptember 13.), HML V101/a/6 71. p. (1766. július 11.), 141. p. (1768. április 27.), Kovács (szerk.) 1984. 34., 52., 143., 146. p. 10 2 HML V-101/a/2 61. p. (1701. június 29.), HML V-101/a/6 119. p. (1767. szeptember 26.), Kovács (szerk.) 1984. 145. p. HML V-101/a/8 375. p. (1803. április 20-21.), Kovács (szerk.) 1984. 224. p. 10 3 1750. február 14.: „A minemű levelei a városnak vannak, azokat, hogy mind megolvasván s rendben vévén indorsáltassanak, s kik mire valók, determináltatott." HML V101/a/5 93. p., Kovács (szerk.) 1984. 107. p. 1811. április 24-én a földesurak határozatában fogalmazták meg a levéltár rendbetételét. HML V-101/a/9 223. p., Kovács (szerk.) 1984. 244. p. 10 4 HML V-101/a/9 223. p. (1811. április 24.), HML V-101/a/10 452. p. (1822. április 16.), HML V-101/a/l 1 359. p. (1828. április 30.), Kovács (szerk.) 1984. 244., 284., 301. p. 10 5 HML V-101/a/13 29. p. (1837. szeptember 4.), Kovács (szerk.) 1984. 315. p. 33
