Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
A VÁROSIGAZGATÁS SZERVEZETE
Közgyűlés A legrégibb, s elméletileg a legnagyobb hatáskörrel rendelkező testületi szerv. Elnevezésére több terminust használtak: 1702-ben „generalis congregatio," 1791-ben „község", 1838-ban „köz gyülekezet", 1847-ben „népgyűlés" néven írták le a jegyzőkönyvekben. 42 8 Tagjai a polgárjoggal rendelkező lakosok voltak. Összehívására a 18. század elején leginkább tisztújításkor került sor, 1716-ig közgyűlésen döntöttek a város vezetőinek megválasztásáról. Az ezt követő időben ugyan az április 24-i építőszék megtartásakor a jegyzőkönyvi bejegyzések szerint részt vettek a város lakosai is, a közgyűlés azonban formálissá vált, már nem ez a testület hozta meg a döntést. 42 9 Az 1659-ben hozott rendtartás szerint az adó kivetését is közgyűlésen végezték: „Mikor adók vettetnek fel, akkor a község jelen légyen, hadd tudhassa, micsoda szükségre nézve lészen a felvetés..." 43 0 A 17. század végétől 1761-ig valóban a lakosok egyetértésével történt az adó kivetése, feltehetően közgyűlés formájában, de a későbbiekben ez megszűnt. 43 1 Hatáskörébe tartozott a számadások ellenőrzése is, ezt azonban 1720 után a lakosságot kizárva a tanács és a földesurak végezték. 43 2 így a közgyűlés a város igazgatásában gyakorlatilag funkció nélkülivé vált, összehívásra sem került. A közgyűlés a 18. század végén és a 19. században a város privilégiális jogai védelmében kapott ismét nagy szerepet. A tisztújításon a megjelent lakosok egyre többször adtak hangot véleményüknek, sérelmesnek tartották a korlátozott választási rendet, kifogást emeltek a megválasztott személyek ellen. így például 1791-ben Nagy Károly bíró megválasztásával kapcsolatosan fogalmazták meg bizalmatlanságukat, majd ugyancsak ellene 1794-ben per kezdeményezői voltak. 433 1837-től a választás jogát ismét a közgyűlés gyakorolhatta, így április 24-én minden évben összehívásra került. Ugyanekkor a tisztújítás mellett a számadások ellenőrzése is a hatáskörébe került vissza, a közgyűlésen vizsgálták meg a közjövedelmek felhasználását. 43 4 De nemcsak ezen alkalmakkor, hanem a földesurak úrbéri követelései ellen is kezdeményezték összehívását: 1842-ben 42 8 HML V-101/a/2 147. p. (1702. április 24.), HML V-101/a/7 392. p. (1791. április 27.), HML V-101/a/13 126. p. (1838. április 24.), HML V-101/a/16 103. p. (1847. január 20.) 42 9 1 723-ban „in domo civica sub fraequentissima amplissimi senatus ac totius communitatis privilegiati oppidi congregatione..." - HML V-101/a/3 86. p. (1723. április 24.). Lásd még uo. 145. p. (1724. április 24.), 275. p. (1726. április 24.), 307. p. (1727. április 24.), 349. p. (1728. április 24.) 43 0 HML V-101/a/l 8-9. p. (1659. május 16.), Kovács (szerk.) 1984. 8. p., Szederkényi 1891. 354. p. 43 1 HML V-101/a/l 155. p. (1678. június 20.), 202-203. p. (1688. február), HML V-101/a/2 309. p. (1705. május 12.), Kovács (szerk.) 12-13., 17-18., 34. p. 43 2 Lásd a 312. sz. jegyzetet. 43 3 HML V-101/a/7 392-394. p. (1791. április 27.), Lénárt 1978. 5-26. p. 43 4 HML V-101/b/23 Fase. XXX. 52. 2. p. (é. n.) 95
