Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
A VÁROSIGAZGATÁS SZERVEZETE
népgyűlésen maga a városbíró biztatta a polgárokat, hogy a földesurakkal semmiféle szerződésre ne lépjenek. 43 5 1845-től a népgyűlésen való jóváhagyás után döntöttek a nagyobb összegek felhasználásáról, s ugyancsak ekkor határoztak annak rendszeres, évi négy alkalommal történő összehívásáról: „...a nemes várost főképpen érdeklő nagyobb summákra terjedő nélkülözhetetlen költségek feletti rendelkezés, mely által a városi pénztár terheltetnék, a városi közönségnek szintén jogához tartozván, ugyanazért az oly esetben a városi közönség a nemes tanáccsal egyetértőleg népgyűlésben rendelkezhessen, miszerint ennek utána éven által négyszer, vagyis minden fertály évben rendes népgyűlésnek tartása elhatároztatott; melynek leendő közhírül tétele egyedül a szokott kitáblázás, nem pedig dobszó által fog a kitűzendő határidő előtt kihirdettetni. " 43 6 A közgyűlés így a csaknem fél évszázados névleges működés után ismét jogokkal és hatáskörrel rendelkező testületté és a polgárok akaratának tényleges megnyilvánulási fórumává vált. „Választott férfiak" Gyöngyös városigazgatásában is megtalálható különálló testület, de más városoktól eltérő formában és hatáskörrel. A választott községgel (electa communitas) egyáltalán nem azonosítható: nem a közgyűlés helyettesítőjeként jött létre, s nem is a polgárság érdekképviseleti szerve volt. Elsősorban ellenőrző intézményként funkcionált és csak egy meghatározott időszakban. Létrejöttében szerepet játszott, hogy a közgyűlés a számadásokat ellenőrző jogkörét ekkor nem gyakorolhatta, a földesurak e testület felállításával tettek engedményt a város lakosainak. 1791-ben az úriszék határozott az intézmény létrehozásáról: „...köz akaratul a méltóságos tekintetes földesuraság által megengedtetett, hogy ezen városunk minden néven nevezendő számadásainak censurája alkalmatosságával minden fertályból egy-egy pár előkelő gazdaember behívattatván előttük censuráltassanak számadásaink, kik is ilyenképpen megértvén miben légyen minden proventusoknak és erogatumoknak intrinsecuma capacitálhatják a többi lakosainkat is..." 43 7 Ekkor kizárólagosan csak a számadások felülvizsgálata volt feladatuk, s mivel a városnak négy fertálya volt, 8 személyből állt a testület. Az 1795. évben hozott újabb rendelkezések számukat megnövelték, fertályonként három-három fő választását írták elő, mégpedig úgy, hogy a nemesek és nem nemesek is képviselve legyenek, s pontosították feladataikat is. Változatlanul meghagyták a Szent György nap előtti számadások megvizsgálásán való részvételi jogukat, de ezt kibővítették azzal, hogy év közben is, évente négyszer, az ún. kántorböjtök alkalmával a tanács ülésein kötelesek voltak megjelenni a számadók jegyzőkönyveinek revideálása érdekében. Az észrevett hibák kijavítását kezdeményezhették, viszont ha pazarlást tapasztaltak, azt a földesuraknak kellett 43 5 HML V-101/b/13 Fase. XX. 75. 6. fol. (é. n.) 43 6 HML V- 101/a/l5 286-287. p. (1845. április 21.), Kovács (szerk.) 1984. 345. p. 43 7 HML V-101/a/7 393-394. p. (1791. április 27.), Kovács (szerk.) 1984. 194. p. 96
