Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
A VÁROSIGAZGATÁS SZERVEZETE
jelenteniük. Új feladatként kapták a hetivásárok ellenőrzését, ezek rendjére és a vásárbíró feladatvégzésére kellett ügyelniük. Ha a vásárbíró nem megfelelően látja el hivatalát, a bírónak jelezniük kellett. Rendészeti teendőkkel is megbízták őket, az utcák tisztaságára és a kémények rendben tartására is nekik kellett vigyázniuk. 43 8 A „választott férfiak" testületét 1805-ben megszüntették, mondván „...hogy azok a városnak költséges terhével lévén, minthogy egyébiránt is szükségtelennek tapasztaltatnak..." A számadások ellenőrzése ismét csak a tanács, majd 1837-től a közgyűlés hatáskörébe került. 43 9 Tanács A várost ténylegesen irányító és vezető testületi szerv a tanács volt. Az 1687-től 1848-ig terjedő időszakban azok a folyamatok, melyek a városigazgatás egészét meghatározták és befolyásolták, itt mutatkoztak meg talán a legpregnánsabban. Gyöngyösön többnyire két tanács végezte a városigazgatás teendőit. Korszakunkban megválasztása, létszáma, összetétele, valamint a két testület közötti feladatmegosztás és különbségtétel lényeges átalakuláson ment át. A 18. század elején 24 tanácstagot választottak, akiket egyenlő számban két tanácsba soroltak. Az első 12 személy elnevezésére használták az „első rendbeli tanácsosok", „consiliarii", „első classisbéliek" kifejezéseket, a másik 12 főt „második rendbeli tanácsosok", „második classisbéli" elnevezéssel illették. A „senatores" megnevezést a tanács összes tagjára, függetlenül attól, hogy hová sorolták őket, általánosan használták, de a különbséget a két tanácshoz tartozó személyek között ekkor is jelölték: „senatores primaries", „secundi ordinis senatores" (1717), „primae classis senatores", „secundae classis senatores" (1721, 1722). 1716-ban és 1734-ben csak a második tanácsbeliek voltak „senatores", ekkor viszont az első tanácsosokat „consiliarius", illetve „ consultores" nevekkel titulálták. 1759-ben a kis- és nagytanács elnevezéssel találkoztunk. 44 0 Az elnevezésbeli megkülönböztetés ezekben az évtizedekben a két tanács munkamegosztásából következett. 1701-ben úgy határozták meg a teendőiket, hogy az első tanács feladata volt a törvénykezés, az igazságszolgáltatásban a bíró segítése, a második pedig a városigazgatás egyéb ügyeit intézte. 44 1 A tanácstagok 43 8 HML V-101/a/7 760-762. p. (1795. április 24.), Kovács (szerk.) 1984. 204. p. 43 9 HML V-101/a/8 515-516. p. (1805. április 24.), Kovács (szerk.) 1984. 228. p., HML V101/b/23 Fasc. XXX. 52.2. fol. (é. n.) 44 0 HML V-101/a/2 601. p. (1716. április 24.), 682. p. (1717. április 24.), HML V-101/a/3 5-6. p. (1721. április 26.), 31. p. (1722. április 25.), HML V-101/a/4.213. p. (1734. április 30.), HML V-101/a/5 546. p. (1759. április 24.) 44 1 „Habebit dominus judex penes se 12, - ex nobilibus quidem 6, ex plebeis 6 senatores, et consiliarios, qui in judicis certis statuis diebus eidem adesse tenebuntur. Casu vero, quo quispiam ex praedictis 12 legitime impeditus adesse nequiret, in tali casu habebit idem dominus judex ex aliis subsequentibus surrogandi ad numemm completum 12 authoritatem. 97
