Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
A VÁROSIGAZGATÁS SZERVEZETE
megválasztásakor is jelezték ezt a két tevékenységi kört: 1705-ben "...bírák uraimék mellé rendeltettek törvényes állapotokban tanácsbelieknek...", illetve „...közönséges városunk dolgában fennforgó állapotokban, a közönséges jónak előmozdításában rendeltettek ő kegyelmek mellé..." más tanácstagokat. 44 2 Eskümintájuk is eszerint különbözött, a consiliarusok az „igazság kimondására", a senatorok a város „megmaradására és előmenetelére" tettek esküt. (Lásd Függelék.) A két testület működése a gyakorlatban e feladatmegosztás ellenére sem vált el mereven egymástól, a tanácsüléseken, függetlenül attól, hogy milyen ügyeket tárgyaltak, mindkét tanácsbeliek megjelentek. így aztán 1706-ban a tényleges helyzetnek megfelelően módosították a feladatok meghatározását: meghagyták külön az igazságszolgáltatás teendőit, mivel ehhez bizonyos jogismeret volt szükséges, az egyéb ügyek intézése pedig már minden tanácstagnak kötelessége lett: „Minthogy pedig a törvényes dolgokban ahhoz tudós, értelmes és azokhoz értő emberséges embereknek jelenléte kívántatik, azért midőn a törvények bevett szokás szerint szerda napokon fognak folyni, tizenketten tanácsbéli uraimék, akik szólíttatnak, szorgalmatosan jelen lenni ne terheltessenek. Amikor pedig publicumok és városunkat illető dolgok tractáltatnak, tanácsbéli uraimék mind az 24 compareálni tartoznak büntetés alatt, ha csak igaz mentsége nem lészen. " 44 3 1759-ben a második tanácsot megszüntették: „...cassáltatott a kis tanács, és egyedül a nagy tanács tizenkét személyből állani rendeltetett..." 44 4 A rendelkezésben előírták azt is, hogy azok, akik létszámon felül lennének, fizetés nélkül végzik szolgálatukat. A határozat ellenére a tanácstagok száma fokozatosan emelkedett, s 1772-től ismét két testület található a városban. A különbségtétel alapjává ekkortól az vált, hogy munkájukért részesedtek-e fizetésben, vagy ellenszolgáltatás nélkül látták el hivatalukat. Az első tanács tagjai közé azok kerültek, akik szolgálatukért fizetést kaptak, a második tanács tagjait viszont ez nem illette meg. Elnevezésük is ennek megfelelően megváltozott: „első renden lévő vagy sallariatus tanácsosok", illetve „második renden levő, vagyis fizetés nélkül"-i, „honorárius" tanácsnokok. Mellette a „belső és külső tanácsbéliek" vagy „öreg tanács" és „kis tanács" megjelöléseket is használták. 44 5 A tanács tagjai választott tisztségviselők voltak. A Szent György napi tisztújításon 1716-ig a közgyűlésen, ezt követően az építőszéken választották meg Ad communium vero negotiorum gubernationem praeter praemissos 12, alii 12 aeque ex nobilibus ex plebis pro senatoribus statuti sunt, qui tempore impositionum publicorumque negotiorum adinvicem sese correspondentiam habebunt." HML V101/a/2 37. p. (1701. április 24.) 44 2 HML V-101/a/2 307. p. (1705. május 6.) 44 3 HML V-101/a/2 371-372. p. (1706. április 24.) 44 4 HML V-101/a/5 546-547. p. (1759. április 24.), Kovács (szerk.) 1984. 130-131. p. 44 5 HML V-101/a/6 821. p. (1784. április 24.), HML V-101/a/9 148. p. (1810. április 24.), HML V-101/a/12 175. p. (1823. április 24.), HML V-101/a/7 394-395. p. (1791. április 27.) 98
